Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csopak - Kövesdi templomrom

Kövesd középnemesi birtok volt. Sok okleveles adatunk maradt fenn a kövesdi nemesekről. 1367-ben Csopak birtokkal kapcsolatos ügyben királyi emberként szerepelt Kövesdi Pál fia János, 1380-ban Péter fia Domokos és János fia Péter kövesdi nemesekről olvashatunk, akik már 1373-ban, a tihanyi apátság nagy arácsi perében is szerepeltek tanúként, számos más kövesdi nemessel együtt. A kövesdiek mellett az Ajkai családnak is volt itt részbirtoka, ahogyan ezt egy 1403-as oklevélben olvashatjuk. Kövesdi nemes még 1513-ban is szerepelt királyi emberként (Kövesdi Pósa Jakab). A XVI-XVII. századi adatok hiányosak a község történetében. A XVI. század közepén az egész Balaton-felvidék nagyon sokat szenvedett a törökök meg-megújuló portyázásától. 1552. június 1-én a törökök elfoglalták a veszprémi várat. A környék is uralmuk alá került. Berendezkedtek a várban, raboltak a környéken, a hódoltsági falvakat megadóztatták. Az 1563-66 közötti defterben, az 50 akcse fejadót fizető községek sorában találjuk Kövesd (Köves) falut, amely 4 házzal adózott a veszprémi törököknek. Kövesd történetéről ez időből többet nem is tudunk. 

Kövesd község középkori templomáról több okleveles adat beszélt. A pápai tizedjegyzék ugyan nem említi, de 1363-ból van egy nagyon jelentős adatunk a templomról, amely szerint Kövesdi Lőrinc fia Péter egy itteni telkét és 8 hold csopaki szántót hagyott a kövesdi Szent Miklós hitvalló tiszteletére szentelt egyházra (ipse quamdam sessionem suam in territorio dicte possessionis Kwes habitam, iuxta viam magnam, qua itur de eadem Kwes in Chopach a parte orientis sitam, ac octo iugera terram arabilium . . . Ecclesia Sancti  Nicolai  Confessoris de dicta possessione Kwes.). 1372-ben a veszprémi káptalan egyik oklevele említi a Szent Miklós hitvalló tiszteletére kőből épült kápolnát Kövesd faluban.

Kövesd középkori templomáról tudjuk, hogy kőből épült, Szent Miklós hitvalló tiszteletére volt szentelve. 1372-ben capellanak írják. Ez az adat, valamint az a tény, hogy a pápai tizedjegyzékben nem szerepel, és az egyház számára 1383-ban adott birtokot a paloznaki plébánosok élvezték heti egy mise fejében, megerősíti azt a feltevésünket, hogy a kövesdi egyház nem volt önálló plébánia, s már a XIV. században is a paloznaki plébániához tartozott. 

A templom további sorsa ismeretlen. Mint láttuk, 1563-66 között a község a veszprémi töröknek adózott. A törökök 1567-ben portyázásuk során több környékbeli falut elpusztítottak,  lehetséges, hogy Kövesd is lakatlan volt egy ideig, és temploma is akkor vált romossá. 1783-ban már „eine alte schon zerfallene Kirche" megjegyzéssel szerepel a II. József korában készült I. Katonai felmérés térképlapján. 

Forrás: VALTER ILONA - KOPPÁNY TIBOR: A Csopak-kövesdi templom