Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

CSABRENDEK, rendeki templomrom. 

A Sümeg környéki táj jelentős községe Csabrendek. A többközpontú, szabálytalan úthálózatú település két község nevét viseli, Csab és Rendek nevét vonták össze. Csab az egykori különálló helyiséget, ma a Csabpuszta felé eső részt jelenti. A Bakony utolsó nyúlványán fekvő jelenlegi község közepe a régi Rendek falura esik.

A rom a község közepén emelkedő templomdomb keleti lábánál, részben alapfalakban, részben barokk templommá alakítva, ma elhagyottan áll. 

A középkorban Rednuk, Rednek, Rennek, a szomszédos Csabról származó Csábiak birtoka. Valószínűleg a XIV. századtól mezőváros, az egyik Zala megyei sedria székhelye 1482-ig. Mint ilyen, nagyforgalmú hetivásáros hely volt, a későbbi keszthelyi, sümegi és szentgróti járások területének megyei és nemesi központja. 

1548-ban Renneket is felégették a törökök, 1572-ben pedig több évtizedre elnéptelenedett. Papját 1333—34-ben említik, templomát, amelyet Szt. Lőrinc tiszteletére emeltek, 1355-ben. A török időkben elpusztult, a XVIII.  század elején részben újjáépítették, de a század végén, a mai templom megépítése után elhagyták. Egyhajós, íves szentélyű templom volt. Szentélyének ma csak alapfalai látszanak, hajója az elfalazott diadalívvel és barokk fiókos dongaboltozattal fedve ma gépkocsiszin.

A raktárnak használt egykori barokk templom kétszeri barokk átépítése jelentősen átalakította az eredeti Árpád-kori falakat. A déli oldali fal valószínű, hogy Árpád-kori maradt. Nemcsak a félkörös, hanem egyenes térlezárás is fellelhető a régi alapfalakban. A kelet-nyugati tájolású, nyeregtetős, oromfalas épület lényegében terméskő falazattal épült. Helyenként tégla kiegészítés is látható. A falazaton, a homlokzati felületen érzékelhetők az egykori nyílások, falpótlások, építési periódusok. Jelenleg három bejárati nyílás van az épületen. Egy főbejárat, a templom felöl, egy oldalbejárat a tér felöl és egy padlástéri bejárat a forgalmas út felöl. A befalazott ablakok és a faajtók is jelzik, hogy az épületet régóta raktárnak használják. A befalazás mellett a régi fa áthidaló és a boltövek is láthatók. A tetőtéri bejárat ajtó nélküli, rajta keresztül belátni a padlásra. Körülötte az oromfal hiányos. A belső tér két részre osztott, a két ácsolt ajtóval külön-külön megközelíthetően. A helyiségeket elválasztó és a nyílásokat elfalazó fal terméskő, illetve tégla. A két helyiség padlószintje között szintkülönbség van. Az egykor egységes belső tér barokk, fiókos dongaboltozattal fedett, kosárív vezérgörbével. A belsőben barokk vakolatnyomok, stukkók érzékelhetők. Az épület féltégla vastag barokk dongaboltozata kb. 60 cm vtg. falakra támaszkodik. A boltozat belső fesztávja 5,8-5,9 m. A belmagassága 4,55 és 5,64 m közötti. A boltozatból – záradék közelben - néhány tégla kiesett. Az északi falban nagyméretű elfalazott nyílás van, bennmaradt fa kiváltóval. A hosszirányú oldalfalak hozzáépült támpillérekkel erősített. A fedélszék állapota életveszélyes.

Az épület látható falszerkezete „beszédes”, mert jól nyomon követhetők az építési periódusok. Bár talaj közelében kifagyások tapasztalhatók, de az eredeti, vastag falak kellően állékonyak. A falsík és a tető találkozásánál tégla párkány látható, mely már hiányosságokat mutat. Szintén sérült az oromfal is.

Forrás:

Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

https://sematizmus.vefleveltar.hu/

KALMÁR MIKLÓS: A RENDEKI TEMPLOMROM http://arch.et.bme.hu/