Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Porva-Páliháláspuszta Generál erdei földvár és halomsírok

Bronzkori sírhalmok találhatók a Pálihálásról Tündérmajoron át Zircre vezető gyalogút mentén is. A múzeumi adattár följegyzése szerint: "Pálihálásról Tündérmajorba egy gyalogút vezet a szántóföldeken át. Itt a pusztától K-re a szántók között, a házaktól ötszáz lépésre van egy erdőparcella. Ezen át vezet a gyalogút. Az erdőparcella elején a gyalogúttól jobbra és balra négy halomsír van. Magasságuk átlag 1-1,5 m, szélességük 10-12 m. Jórészt kőből vannak összerakva. Répás, volt erdész jazig síroknak vélte, és ilyenekként jelentette be a múzeumhoz." Bronzkori sírmező terül el Porva-Szépalma között is. A múzeumi jelentés ezt mondja róla: "Kehrer Gyula veszprémi gimnáziumi tanár közölte, hogy a sárga jelű turistaút festése során sírhalmokat látott. E területet legegyszerűbben Szépalmapusztáról érhetjük el. A pusztáról indulunk Bakonybél felé a sárga jelzésű turistaúton, amely a tó mellett vezet el. A szántásokon túl, egy kis erdőparcellában, a sertésszállás mellett lemegyünk a völgyön. és 10 perc alatt elérünk az erdőszegélyhez. Belépve az erdőbe két perc alatt a sírmezőnél vagyunk. Lenyűgöző látvány a Száraz-Gerence szépalmai ága balpartjának enyhe terepén, az erdő szálfái alatt a nagy kiterjedésű sírmező. A turistaúttól jobbra 8, balra 65 sírhalom van. Ezek közül csupán néhányat bolygattak meg a kincskeresők. A sírhalmok magassága 1-3 m, szélessége 10-15 m. A sírhalmok elhelyezésében bizonyos rendszeresség látszik. A sírhalmok száma változhat. Az egész kép szinte azonos a légvonalban kb. 1,5 km-re elterülő százhalmi sírmezővel. Szinte érthetetlen, hogy ez a pompás őskori sírmező eddig ismeretlen maradhatott." Egy másik őskori sírmezőt talált dr. Kiss Ákos 1954. jún. 27-29 között végzett bakonyi kutatóútja során a Porva-Pálihálásról Bakonybél felé vezető gyalogút mellett a pusztától 1200 m-re. Négy, kb. 10m átmérőjű és hét kisebb terjedelmű, részben bolygatott sírt számlált meg. A múzeumi jelentésben ez szerepelt róla: " Pálihálásról az erdészlak mellett az erdőbe vezető jó makadám úton elérjük az erdő szegélyét. A bekerített csemetekert mellett tovább megyünk kocsiúton az első nagy kanyarig. A kanyar közepe táján jobbról látjuk meg a bakonybéli gyalogutat, amely a Némakút-forrás mellett vezet el. Már a kocsiútról látható a középkorú bükkök között 4 nagyobb (1,5 m magas, 10-12 m széles) és 10 kisebb (50-70 cm magas, 8-10m széles) őskori sírhalom. Két nagyobb és egy kisebb feltétlenül bolygato„tt. Telephelyük feltehetően a Némakútforrás mellett volt, mert vizet csak itt találhattak, és ez a sírmező szomszédságában van. Igen érdekes, és Porva őskori emlékekben való gazdagságára fölöttébb jellemző az a kataszteri följegyzés is, amely arról tesz említést, hogy Porva-Páliháláson, a Generálerdőben, ill. annak platóján, őskori földvárat - mondja a jelentés - a Pálihálásról Szépalmáig húzódó nagy nyiladékból, a Szilas-árok után, a diófáktól balra, az erdőben vezető borzavár-somhegyi gyalogút mellett leljük meg. Legjobb megközelítése azonban Szépalma majorból van. A majorból a Pejacsevich-Mikó család sírkertje felé megyünk.

A sírkert előtt az erdőbe egy sokat használt gyalogút és egy erdei út vezet. Ezen kb. 1 km után érünk fel a platóra, ahol egy erdei tisztás mellett, fák között, az úttól jobbra pillantjuk meg a földvárat. A földvár szabálytalan nyolcas alakú. Belső magassága átlag 5 m. A sánc kívülről 2 m magas. Szélessége, hossza 30-40 m. A Bakonyban egyedülálló a létesítés módja, a gödörszerű megoldás. A földvárnak a tisztás felé eső része körül széles külső sáncárkot ástak. Ez feltehetően a víztároló szerepét is betöltötte. Egy szakaszában most is csapadékvizet tárol. A földvártól D-re ismeretlen célú, nagyobb terjedelmű, a földvárhoz hasonlóan ásott területrész van. Elszórtan tumulusok (halmok) a sok bolygatástól nehezen ismerhetők fel.

Forrás: Orbán Imre: A Bakony őskori és középkori várai túramozgalom