Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Apácatorna, Magyarország, Veszprém vármegye, Veszprém történelmi vármegye - Urunk Mennybemenetele-templom
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Utolsó frissítés: 2026.01.06.
A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.
Apácatorna: Urunk Mennybemenetele-templom
Apácatorna templomára vonatkozóan viszonylag kevés forrás áll rendelkezésünkre, ezek értelmezése pedig nem tekinthető teljesen pontosnak. A település név utótagja - Torna - a falu mellett folyó patakra utal, míg az előtag 19. századi tévedés eredménye, amely szerint a falu a somlóvásárhelyi apácakolostor birtoka volt. Torna falu első említése egy 1311-ben kelt adománylevélből ismert, melyben Kőszegi Miklós tárnokmester és öccse András, zalai ispán a falut Tomaj nembéli Rendesi Pál, Dénes és András szervienseknek adományozták. Ekkor a településen már állt a Szent Margitnak szentelt plébániatemplom. Korábban a Csák nemzetség ugodi ága birtokolta a falut, amit egy 1317-ben kelt oklevél bizonyít. Torna a 14. században a Rendesiek birtokában maradt, míg a Somlyói királyi várnagy tőlük el nem foglalta.
Egy 1478-ban kelt, a Garaiak birtokainak nagy részét felsoroló oklevél a falu kőből épült, kőtornyos templomát a patrocinium nélkül említi. Tornát 1479-ben Kinizsi Pál kapta királyi adományba, aki 1493-ban Essegváry György Somlyói várnagynak adományozta tovább. Az Essegváryak birtokához tartozó Döbrönte várának 1580 körül keletkezett összeírásában Torna falu Szent Katalin tiszteletére szentelt egytornyú templomát és a mellette levő plébániát említik, mindkettőt romos állapotban.
Az Essegváry birtoklás idején, 1601-ben a plébános házát, 1617-ben a plébánia puszta helyét említik. A templomról a következő híradás 1779-ből maradt ránk, melyben a templom romos állapotban, harangja kivételével teljes felszerelésétől megfosztva szerepel. Az újjáépítésre 1785-ben került sor, ekkor Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelték fel. Az épület elbontására 1940-ben került sor. Az új templom a rákövetkező két évben (Megyer-)Meyer Attila fővárosi építészmérnök tervei szerint épült fel, felszentelésére 1942-ben került sor. A középkori templom megmaradt részét az új templom sekrestyéjébe foglalták be, amelynek belsejét ekkor kifestették.
… Összefoglalva tehát a korai apácatornai templom meglévő részleteinek elemzésére vonatkozó megállapításokat: a diadalív pillér kialakítása, tagolása, az épület arányai és formája, valamint a külső homlokzattagolás ismert részleteiből önmagában nem következik az épület késő Árpád-kori kormeghatározása. Véleményünk szerint a korábbi szakiroda- lomban szereplő építészeti párhuzamaitól való eltérései éppenséggel a 12. századi datálást sem zárják ki, ahogyan az azokkal való hasonlóságnak sincsen igazán korjelző szerepe.
A korhatározás kérdését teljesen azok a kőfaragványok sem döntik el, amelyeket Koppány Tibor közölt. A sarkantyútagos kialakítás a hazai anyagban a 13. század második negyedétől, a század közepétől gótikus építkezéseken tűnt fel leggyakrabban boltozati borda-, olykor párkány, vagy nyíláskeret profiljaként.
Forrás: Héczey-Markó Agnes —Jankovics Norbert: Apácatorna templomai
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A falu közepén, enyhén emelkedő dombon áll az 1941—1942-ben épített katolikus templom. Ennek északi oldalán, a sekrestyébe építve maradt meg az egykori itt álló középkori templom szentélye.
A megmaradt szentély téglából épített, kisméretű apszis, amely a hivatalos műemlékjegyzékben 12. századi emlékként szerepel.
1965 őszén Molnár István akkori tüskevári plébános kérésére megvizsgáltam és felmértem a megmaradt szentélyt. Az ekkor a helyszínen tapasztaltak, a később ahhoz gyűjtött történeti adatok és az Országos Műemléki Felügyelőség gyűjteményeiben talált rajzok és fényképek alapján a mai templom helyén álló, 1940-ben lebontott régi templom és annak középkori képe egyértelműen rekonstruálható.
Alaprajza, tömege és részletei alapján a lebontott apácatornai templom Árpád-kori, román stílusú falusi templomainak jellegzetes képviselője volt. Lebontása előtti állapotában sok barokk elemet is tartalmazott. Középkori formájához képest sok új részlet volt rajta, nemcsak a sekrestye, a nyugati karzat, az íves oromzat és a sima sávok közötti höbörcsös vakolás, hanem egyes nyílások formája is.
A templom középkori képe a 18. század végi barokk köntös ellenére jól rekonstruálható. Szt. Margit tornai egyháza ezek szerint egyhajós, íves szentélyű, kisméretű, keletéit templom volt, nyugati oldalán toronnyal, ahogy arról a fennmaradt fényképek és rajzok mellett az 1478-ból és az 1580 tájáról származó összeírások is tudósítanak. Román kori falusi templomaink legtöbbjéhez hasonlóan hajóját a déli oldalon elhelyezett három ablak világította meg, a magasabban fekvő negyedik pedig éppen az ennek nyomán feltételezhető karzatot. Szentélyének, miként másutt is, két ablaka volt, egy a keleti oldalon a templom tengelyvonalában, egy pedig a délkeleti oldalon.
Az alaprajzi rekonstrukció egyetlen bizonytalan részlete az okleveles adatokból tudott, de elhelyezkedés szempontjából ismeretlen nyugati torony. A Lux-féle felmérés és az általa készített fényképek, főleg azonban a Dunántúl nyugati részében található, hasonló kialakítású Árpád-kori falusi templomok alapján feltételezhető, hogy ez nem a templom nyugati fala előtt emelkedett önálló testként, hanem a hajó nyugati végében lévő két pilléren, a karzat felett helyezkedett el.
Forrás: Koppány Tibor - APÁCATORNA KÖZÉPKORI TEMPLOMA
A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.
| GPS: | É 47° 6.896 (47.114937) |
| K 17° 17.557 (17.292610) |
Információk: a templom a település északi részén, a főutca mellett kerehető fel.
Utolsó frissítés: 2026.01.06.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.

