Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

https://djnaploja.wordpress.com/2025/05/12/ajka-kozepkori-temploma/

Ajka középkori temploma a Szent Remig-templom

A Veszprém- Devecseri árok természetes módon jelölte ki a kelet-nyugat irányú útvonalat, amelynek a kitorkolási pontján (a dombság és a síkság találkozásánál) épülhetett fel az első település a Templomdomb környékén. A Templomdomb, mint térbeli vonatkoztatási pont megjelölhető helynek számíthatott az első település alapítói számára. Az első templom, a régészek állítása szerint, a dombra épült. A szakrális dimenziót kapott domb tövébe települt az ősi Ajka, a Szőlőhegy, a Torna-patak valamint az északra fekvő vizenyős hely közé szorítva. Ajka nem forgalmas utak találkozási pontján települt. 

A település központja természetszerűen alakult ki a Templomdomb keleti oldalán. Itt találkoztak a külvilágból érkező utak, a Berénd és Kislőd között összeköttetést teremtő, nyugat-kelet irányú régi postaút, és az északról, Gyepes felől érkező országút. A településtestet megosztotta a belterületen szeszélyesen kanyargó Torna-patak. 

A Torna patak völgyében fekvő falu a középkorban az Ajka-nemzetség és a belőle származó Ajkai család birtoka volt. Már a XIII. században két részre oszlott: Ajkára (Felsőajka) és Bándfalvára (Alsóajka). Az előbbiben, a mai ref. templom helyén, a dombtetőn állt Szt. Remigius plébániatemploma, oldalán különálló harangtoronnyal, campanilével, körülötte temetővel. Ajka (Devecsertől keletre) misés papja 1228-ban Tamás, Szt. Remigius egyházát pedig 1278-tól említik okleveleink. Ekkor van a templomnak harangtornya is. A templom kegyura az Ajka-nemzetség volt. Ajkai Péter ispán fia, György, a Szent Remig egyház kelyhét édesatyja eltemetése fejében elzálogosította Colynus veszprémi főesperesnek. De István, Ajka, Kilián és Balázs ajkai nemesek követelésére megígérte, hogy a kelyhet 1304. ápr. 24-re visszaváltja az egyház részére. Ajkai Péter ispán fia, György, Benedek veszprémi püspök előtt 1304-ben megígéri, hogy azon malmot, melyet a Szent Remigről nevezett ajkai egyháztól elfoglalt, visszaadja. Ajka misés papja 1308-ban Mihály. Rá pár évre meg Sebestyén, aki 1333-ban hatvan, 1334-ben ötven kis denárt fizet pápai tized fejében.

Okleveles említése 1350-ből:

A veszprémi káptalan bizonyítja, hogy Sixtus, Ung-i főesperes Ayka possessio egy részét, ti. két jobbágysessiót az Ayka-i Szent Remig templom mellett és egy Irtuan nevű kaszálót a Kysdumb nevű monticulum mellett név szerint megnevezett rokona beleegyezésével a nevezett Szent Remig egyháznak adományozott. (Kivonatos szöveg.) Átírja János prépost, veszprémi vikárius 1360. július 25-i kiadványában.

Okleveles említése 1360-10-22-án:

f. quinta p. Luce. A veszprémi káptalan bizonyítja, hogy az Ayka-i András, az Ayka-i egyház patrónusa által Sixtus Ung-i főesperes végrendelete miatt Ayka-i András unokája Tamás és ennek édesterstvérei meg más név szerint felsorolt rokonai ellen indított perben a felek úgy egyeztek meg, hogy Tamás és testvérei az Ayka-i Szent Remig egyháznak átengedték Ayka-ban a Posylese nevű kúriát vagy sessiót, egy malomhelyet, a Kysdomb mögötti 3 kaszás rétet és egy lovat a csikajával. 

1399-ben az ajkai egyház plébánosa Sal fia Gergely. Szent Remig tornya még ekkor is áll.

Okleveles említése 1438-08-08 - án:

Liptói Miklós veszprémi prépost és vikárius Ayka-i István fia Miklós és Ajka-i Benedek fia Benedek kérésére meghagyja Porch Gergely mesternek, veszprémi kanonoknak, hogy a nevezettek által hozzá viendő tanúkat eskü alatt hallgassa ki az Ayka-i Szent Remig egyház cintermének Ayka-ban és Bolda-ban lakó nemesek által történt violációja tárgyában: mikor történt a violencia, kik követték el és miben állott az.  

1550-ben a templom tornya továbbra is áll. Az 1698-as egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint a felszabadító háború idején pusztították el a tatárok; akkor tető nélkül állott. A mai templom építésekor bontották le. 

A Templomdombon 1783 óta áll a református, és 1787 óta az evangélikus templom. Mindkét templom felépítését az 1781. évi türelmi rendelet tette lehetővé. Mindkét épület az építése korára jellemző késő barokk stílusjegyeit viseli magán. 

Forrás: 

Családi levéltárak - Thaly család levéltára

Békefi Remig - A Balaton környékének egyházai a középkorban. - Megyés s plébániai egyházak (ecclesiae parochiales et plebaniae) és kápolnák a Balaton környékén

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)2. Ajka építéstörténete2.2. A városépítés szakaszai