Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

NagylócMagyarországNógrád vármegyeNógrád történelmi vármegye - Szent Kereszt felmagasztalása-templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2026.01.31.

A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!
Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.

Nagylóci Szent Kereszt felmagasztalása templom

A település neve szláv eredetű, vadászt jelent. Lóci János ispánt 1280 körül bevezették Halász birtokba. A XV. század első felében a Kacsics-nembeli Szécsényi család birtokolta. Nagylóc r. k. templomát a 16. század elején átépítik, a település 1511-től Werbőczi birtok, a szentély alaprajzi formájában és méretében megegyezik az alsópetényi szentéllyel.  A visegrádi ferences kolostor kerengőjén dolgozó „műhely"  egyik tagja Werbőczi István szolgálatába lépett a munkák befejezése után, s az ő építkezésein dolgozott tovább Nógrád megyében. Előbb Alsópetény és Nagylóc templomainak átépítése kerülhetett sorra - a sorrend egyenlőre még nem tisztázott -, majd a tereskei templom új szentélye. Viszonylag jól meghatározható közel egy évtizedes tevékenység nyomán - Visegrád (1511), Alsópetény és Nagylóc (1512-1515) és Tereske érzékelhetővé teszi „mesterünk" egyedi vonásait. Jellemzője, hogy bár munkái a kőfaragó-alapszerkesztésekben való jártasságot tükrözik, nem túl gondos kivitelezéssel (kitűzési és kőfaragási pontatlanságok, ahogy azt az alsópetényi szentély torz alaprajza és a csomópontokon jelentkező áthatások kifaragásának bizonytalan módja mutatja). A „mesterünk" egy olyan műhelyben dolgozott, melynek vezető mestere tanultságát II. Ulászló csehországi építkezésein, különösen a prágai vár átépítésének abban az időszakában szerezte, amikor ott Benedikt Ried és Hans Spiess közösen dolgoztak. 

A török pusztítás után 1691-ben telepítették be. Az 1755-ös vis. can. már 442 lakosról számolt be.

Plébániája középkori eredetű. Péter nevű plébánosa az 1331-37. évi pápai tizedjegyzékben és a garábi prépost ügyével foglalkozó 1343. évi okiratban is szerepel. (lásd Hollókő) Az 1629-es, Pázmány-féle összeírásban a nógrádi főesperesség plébániái között találjuk Lócot. A török időben Rimóc filiája lett Hollókővel és Zsunypusztával együtt. Az 1674-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Nógrádmegyer fíliája, a templom leomlott, de 1671-ben újjáépítették, melynek volt egy fedetlen tornya, amit megpróbáltak a lehető leggyorsabban befedni. Az épület nem boltozatos, hanem mennyezetes volt. 1787-ben visszaállt plébániája, és Hollókő, Zsuny ismét filiái lettek.

Középkori templomáról az 1755-ös vis. can. úgy emlékezik meg, hogy egykor csehek építették, és bizonyos Boda János helybeli plébános hozatta rendbe. Ezt az egyhajós, gótikus templomot 1888-ban két neogótikus oldalhajóval bővítették. Műemlék jellegű épület. 1970-71-ben tatarozták, 1972-ben új liturgikus teret képeztek ki. A plébánia irattára 1945-ben elégett. A plébániaházat 1960-ban renoválták.

Forrás:

Buzás Gergely – Laszlovszky József - Papp Szilárd - Szekér György – Szőke Mátyás: A visegrádi ferences kolostor

Vándor András: 16-19. századi ácsolt tetőszerkezetek Magyarországon

https://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/

A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!
Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.

GPS: É 48° 2.054 (48.034229)
K 19° 34.435 (19.573917)

Utolsó frissítés: 2026.01.31.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025