Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Hatvan, Strázsa-hegy

A Strázsa-hegy Hatvan város északkeleti vége felett, északnyugat-délkeleti irányban húzódó dombhát északnyugati végében, a környék legmagasabb helyeként emelkedik, melynek tszf. magassága 175,6 m. Északi aljában az M3-as autópálya vonul nagy ívben kelet–nyugati irányban. Az egész dombtető szőlő és gyümölcsös, kevés szántófölddel. A kora bronzkori Hatvani kultúra közismert névadó lelőhelye. Területe egyenletesen sima, az északnyugati végében lévő magassági pont körül kissé magasabb.

1934–1935-ben Tompa Ferenc végzett itt először ásatást, Méri István részvételével. Három kultúrrétegben nagyméretű házak, gödrök kerültek elő a hatvani kultúrából, a felső rétegben a füzesabonyi kultúra is jelen volt. Tompa erődítésről nem tett említést. 1993. április 18-án Nováki Gyula itteni terepbejárása során, a felszínen sok őskori cserepet talált. Akkori megállapítása szerint sejteni lehet, hogy hol lehetett az árok, amely a nyugat–északnyugat felé kinyúló dombvéget védhette, de teljesen elegyengették. 2001. február 19–29. között Paszternák István és Váradi Adél járta be a Strázsa-hegyet. A felszínen sok bronzkori cserepet találtak, de erődítésnek nem látták nyomát. 2008. augusztus 25-én Nováki Gyula ismét bejárta a területet ugyanezzel az eredménnyel.

Erődítésnek jelenleg nincs nyoma a felszínen, de feltételezhető, hogy a hatvani kultúra többi településéhez hasonlóan ez a kissé magasabban fekvő terület is sáncárokkal volt körülvéve, amit azonban a földművelés már elegyengetett. Erre a kérdésre csak újabb ásatással lehetne választ kapni.

2019 kora tavaszán Keserű László készített alacsony magasságból fényképeket a területről. A képi és helyszíni információkat ekkor megosztotta Nováki Gyulával. A látszódó terepalakulatok alapján, a légifotókon gyengén ézékelhető (még ha nem is teljesen) egy árok rajzolata, amely a HP ponttal jelölt magasabban fekvő területet övezi. A feltételezett árokvonal délkeleti sarokívének külső szélén helyezkedik el a magasfeszültségű vezeték oszlopa. A tél végi alacsony növényzetnek köszönhetően, az észak-nyugati árokvonal és külső sánc terasz formájában mutatkozik, míg az északi és délkeleti oldalon csak minimális tereplépcsőként érzékelhető szintkülönbséggel látható. A Hatvani kultúra, feltételezhetően árokkal övezett erődítésének magja, a magassági pont környzetében helyezkedhetett el.

Források:

Nováki - Baráz - Dénes - Feld István – Sárközy Sebestyén: Heves ​megye várai az őskortól a kuruc korig, 2009
Keserű László: Terepbejárási feljegyzések,  Hatvan, Strázsa-hegy - 2019 - www.varak.hu