Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

https://djnaploja.wordpress.com/2024/09/26/sojtor-negysarokbastyas-castelluma/

https://djnaploja.wordpress.com/2014/03/01/sojtor-kastelyhely/

Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjteményből:

Söjtör castellum

A réten lévő Kastélyhely nevü "pup"-on /domb/ vár állott. Ez és a távolabbi Gyurkó-vár között a rét vizállásos volt, Csónakkal közlekedtek.

Sewythery castellum 

Hasshaghy Imre özvegye Perneszy Klára vallja, hogy nem sokkal ezelőtt a törökök Hassaghy Imrének a Sewythery nevü castellumát elfoglalták " omnibusque pecuniis ac rebus aureis suis et dicti quondam mariti sui defuncti tunc ividem in predam et spolia conversis, ipsa domina vidua pregnáns unacum praefatis filiabus suis in captivitatem turcicam deducta atque in mancipio alybeghZygethyensi aliquot mensibus detenta fuisses..." Végül 5000 magyar Ft. megállapított /pactata/ összegért Kysseryeni Gábor gondoskodásából megszabadult. Mivel közben gyermeke megszületett és férje rokonai közül senki sem akarta a rabságban lévő többi gyermekeit kiszabadítani, és mert a megállapított összeget /ötezer Ft./ nem tudta lefizetni, ezért férjének Thoffew és Bewderffalwa nevü teljes possessiot És Felsew Sewyther , Alsosewyther, Hassaghy, Byk, Waspewr Zala-i possessiokban, Chatar praediumban lévő birtokrészeit / és Vasmegyében Rathod teljes possessiot, Nadallya possessioban lévő birtokrészeket/ Kysseryeni Gábornak 3000 Pt-ért a visszaváltásig elzálogosította. 1576.jan.17.

VÁNDOR László A HAHÓT-BUZÁD NEMZETSÉG BIRTOKKÖZPONTJAI írásából:

A középkori Zala megyében, a Zala és a Dráva között a Mura két partján, a 13. század végéig a Hahót-Buzád nemzetség rendelkezett a legnagyobb birtokokkal. 

A Hahót-Buzád nemzetség német eredetű, őse Haholt (Hahót) lovag 1163-ban került az országba. Kiemelkedő érdemeket szerzett III. István újbóli trónra juttatásában a Bizánc által támogatott ellenkirályokkal szemben. Érdemeiért nyerte el a király kegyét és kapta adományul hatalmas uradalmát, amelynek legnagyobb része Zala vármegyében volt. Két fia, II.Hahót és I.Búzád, akiknek leszármazóit a szakirodalom Hahót-Buzád nemzetségnek nevezi. 

A nemzetség első birtokközpontján, Hahóton került sor a közös nemzetségi monostor alapítására 1232 előtt, melynek előzménye többek véleménye alapján egy valószínűleg Szent László által alapított kolostor volt. A 13. század elején ez a térség döntően a Buzádfiaké lesz, Búzád fia Arnold ága Pölöskén, Búzád fia Búzád ága Buzádszigeten és Szabarban alapít központot. 

II. Búzád fiai és leszármazói Muraközből való kiszorulásuk előtt 1270 táján Rajkon premontrei monostort alapítanak, majd miután a németek elfoglalják muraközi birtokaikat, Csák ága Csányban, Lankréd ága Falkosiban és Söjtörön építik ki udvarházaikat.