Utolsó frissítés: 2026.01.13.
Jólész, Grulyavár - Zemiakový hrad
Jólész (Jovice) község Rozsnyótól 4 km-re délkeletre, a Rozsnyói-medence déli részén, a Csermosnya patak partján fekszik. A települést 1352-ben korábbi „Pacsapataka" néven említi először oklevél, majd egy 1427-ben keltezett adóösszeírásban szerepel először „Jolees" alakban. A falu a 15. századtól a Bebek család, majd később az Andrássy család birtoka volt.
A Grulyavár (Krumplivár), a 18. százád végén Jólészi Cházár András (1745-1816) által építtetett nemesi nyári lakhely volt, melyet tulajdonosa Parnasszusnak nevezett el. A ház mellett a család számára sírboltot is kialakított. A gondosan létrehozott kert pedig egy valódi ékszerdoboz lett. A Cházár által ásatott tó maradványai még ma is láthatók.
Cházár András volt Magyarország első siket-néma intézetének megalapítója és az ő nevéhez fűződik a „grulya” (krumpli) meghonosítása Felső-Gömör térségében, de úttörő munkát végzett a krumpli magyarországi meghonosításában is.
A Grulyavárat mélyen a Szilicei-fennsík északi perét koronázó sziklagerinc aljában, a falutól mintegy 1,5 km-re délnyugatra, egy kisebb magaslaton emeltette birtokosa. Sokáig nem volt tisztázott a pontos helyszíne, melynek csupán alaprajzi elrendezése volt ismert a II. Katonai Felmérés térképéről. A jólésziek és a Cházár András Polgári Társulás már jó ideje próbálkoztak a hely azonosításával és feltárásával. Végül 2016-ban sikerült ásatásokat végeztetni a feltételezett helyszínen, ahol krumplis (grulya) pincék és egy halastó található.
Hat helyen folytak az ásatások P. Šimčík vezetésével. Öt helyen falmaradványokra bukkantak, míg a hatodikban feltárták Cházár András sírhelyét is. Ezzel a kutatással részletesebben feltérképezték az egész „Grulyavár” térségét. Ebben némi segítséget a II. Katonai Felmérés adott, amelyen megtalálható volt az építmény sematizált alaprajza. Sajnos nem örződött meg sem rajz, sem pedig leírás, az egykor itt álló épületekről, így nem lehet miből következtetni az épületek külsejére.
A kutatás megállapította, hogy az épületfalak építőanyaga kő és tégla keveréke volt. A tetőszerkezet nem tisztázott, de feltehetően zsindelytetőzet lehetett. Az öt ásatási helyen tisztán láthatóak a külső fal maradványai, melyek kb. 2 m vastagsággal bírtak. A kutatásvezető szerint ez nagyon szokatlan volt a 18. században, az építmény feltételezett keletkezési időszakában.
A legtöbb helyen már csak a falmag maradt meg, ami így is 1-1,2 méter vastag. A kettes számú ásatási hely kimutatott egy beltéri vakolt falrészt és az árokban elérték az andezit alapkőzet szintjét. A feltárás és térképezés szerint az épület mellett, téglalap alapterületű udvar volt. Innen nyíltak a krumpli tárolására szolgáló pince helységek. Ezek földmélyedései mostanáig megőrizték helyüket. A négyes és ötös ásatási hely között valószínűleg a létesítmény bejárati kapuja található, melyhez egy lapos kövekkel kirakott út vezetett.
Az eddig előkerült leletetek szinte kizárólag csak háztartásban használatos kerámia darabokat, vasszögeket és egy agyagpipát jelentettek. A munkák befejezése után a természetvédelmi szervekkel kötött szerződés alapján az egész helyszínt vissza kellett állítani eredeti állapotába.
A Cházár András Polgári Társulás célja, hogy a jövőben egy teljes régészeti kutatásra pályázni, hogy azzal feltárhassák az egész „Grulyavárat”. A várat a feltárást követően alapszinten helyrehoznák és a jólésziek kulturális örökségeként turisztikai látványossággá alakítanák egy tervezett bicikliút mentén, mely egyaránt gyönyörű kilátást biztosítana Krasznahorka várára és az egész Rozsnyói-völgyre. Napjainkban szlovák és magyar nyelvű tájékoztató táblák fogadják a helyszínt felkereső látogatókat.
Cházár András:
Az erdélyi örmény nemesi evangélikus Cházár család leszármazottja, aki 1745 június 5-én született Jólészen. Igazi közéleti elhivatottságú személyiség volt. Tanult költészetet, retorikát, bölcseletet, majd Pozsonyban jogot – pályáját ügyvédkedéssel kezdte. Megfordult számos városban, majd 1773-ban Rozsnyón telepedett le. Gyakorló ügyvédként Torna, Hont és Abaúj, később Gömör megye táblabírája lett, aki felelősséget érzett a szegényekért és az elesettekért.
Cházár 1784-ben II. József életbe lépett rendeletét követően, amely előírta az ügyvédeknek, hogy törvényszéki kereseteiket németül kötelesek benyújtani, Cházár latin nyelvű tiltakozó iratot fogalmazott, és felhagyott az ügyvédi praxissal. Gazdálkodni kezdett, gyümölcsfákat ültetett, a szegény vidéken ő honosította meg a burgonyatermesztést. Ez eleinte nagy értetlenséget, sőt gyűlöletet váltott ki a nép körében, de aztán éhínség idején sokakat mentett meg krumpliadománya.
Miután II. József a halálos ágyán, többen közt a nyelvrendeletét is visszavonta 1790-ben, Cházárt még abban az évben megválasztották Gömör megye főjegyzőjének. A nemesi nemzeti mozgalom egyik helyi vezetőjeként többször felszólalt a megyegyűlésen a bécsi udvar központosító törekvései ellen. A sajtószabadságról írt röpiratával országos hírnévre tett szert. A bécsi udvar azonban túl rebellisnek tartotta, ezért 1794-ben a gömöri főispán kancellári utasításra kihagyta a főjegyzőjelöltek közül, így meg kellett válnia a tisztségtől.
Családi életében is csapások érték, elvesztette feleségét, majd fiát és két unokáját is. Ez megerősítette elhatározását, hogy enyhítsen mások nyomorúságán. A nehéz időkben Magda Pál lelkipásztor nyújtott számára lelki támaszt, aki fontos szerepet játszott abban, hogy Cházár András lelkében megszülethessen a hazai siketnémák oktatását szolgáló iskola megalapításának ötlete. 1799-ben a lelkész unszolásának engedve látogatta meg a II. József császár által alapított Bécsi Siketnéma Intézetet, ekkor vált tudatossá benne, hogy Magyarországon is létre kell hozni egy ilyen intézetet.
Az bécsi udvar beleegyezett a tervezetbe, és Cházár Andrást bízta meg az anyagi feltételek biztosításával, azzal a feltétellel, hogy az iskola Vácott fog működni. A cél érdekében Cházár felajánlotta rozsnyói házát és ezer forintot, amihez a sajtó útján még 50 ezer forintot gyűjtött össze. A Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet 1802. augusztus 15-én, Európában a negyedikként nyílt meg, de a rebellisnek tartott kezdeményező nem hívták meg az ünnepélyes megnyitóra. Cházár csak egy év múlva látogatott el Vácra, és ekkor vitte magával az időközben összegyűlt újabb adományokat.
Ezt követően a közélettől visszavonulva, 1816. január 28-án bekövetkezett haláláig Rozsnyón élt. A népi babona a sokat olvasó, magába forduló embert az ördög cimborájának tartotta. Elhagyatottan, megbecsülés nélkül hunyt el. Ahogy emléktábláján is áll, "nagyobb és jobb barátja volt az embereknek, mint az emberek ő neki". Temetésének napján, ritkán tapasztalt hatalmas vihar támadt. A károkért a babonás jólésziek a sokat olvasó, különcnek tartott Cházárt okolták. Sírjára a környékbeliek félelemmel tekintettek, évtizedekkel később fel is dúlták azt.
Források:
Rozsnyó város hivatalos honlapja: roznava.sk - 2016
Cházár András családjának, életének és munkásságának története szülőhelye honlapján
A helyszínek elhelyezett tájékoztató táblák - 2025
24.HU internetes portál: Az ördög cimborájának tartották Cházár Andrást - 2025 06.15.
MA7 internetes portál: ma7.sk - 2025 06.25.
Keserű László - Magicz László: Jólész, Grulyavár - Terepbejárási feljegyzések - 2025 www.varak.hu
