Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pag, Óváros - Óvár (Stari Grad)

Pag városa az Adriai-tengerben fekvő Pag sziget közepén, a keleti partról a sziget belsejébe mélyen benyúló, védett Pagi-öböl (Paški zaljev) délkeleti végében található.

Pag Óvárosa, egyben egy középkori vár a Pagi-öböl északkeleti partján, amely Pag városától mintegy 2 km-re délre fekszik. Keletkezéséről nincsenek megbízható adataink. A város első írásos említése a 10. században történik, amikor már a horvát állam része volt. Držislav István horvát király 976-ban szerezte meg Pagot Bizánctól és közigazgatási központtá tette. A 12. század elején Pag a Magyar Királyság részévé vált. 1192-ben épült fe a Szűz Mária tiszteletére szentelt templom, amely ma is Stari grad domináns épülete. Valószínűsíthetően egy 8. századi óhorvát bazilika alapjain épült.

Az erődítést valamikor 1203 előtt, a város közöséssége építette az akkor erődítetlen település és a sóművek lakosságának védelmére. Az írásos forrásokban is ezt követően jelenik meg. Többször is javították (1345, 1399, 1409, 1413, 1415).

1244-ben IV. Béla hálából, hogy lakói menedéket nyújtottak számára a tatárjárás idején, Pag-ot szabad királyi várossá tette. A város ma is mint történetének egyik legjelentősebb eseményére emlékezik a király március 30-án kelt kiváltságlevelére.

1393 márciusában a Zara elleni harcok következtében a város elpusztult. A zárai sereg betört a városba és minden oldalról felgyújtotta azt. 1403-ban Nápolyi László, Dalmácia többi részével együtt a Velencei Köztársaságnak adta el és évszázadokra velencei fennhatóság alá került. A város 1433-ban kapta első statútumát.

A 15. század közepén a török fenyegetés hatására lakói a város új helyen való felépítését határozták el. Ekkor építették fel a mai Pag városát, a Pagi-öböl délkeleti partján. Ezt követően a régi várost és az ottani erődítést felhagyták. A vár megjelenését M. L. Ruić 1781-ből származó vedutája őrzi. A vár jelentéktelen maradványai egy három oldalról meredek domb tetején helyezkednek el, amely az egykori középkori település közepén emelkedik.

Napjainkra a várból mindössze egy meredek, kúpos földdomb maradt fenn, amelyen egy hosszúkás és szabálytalan trapéz alaku területet fog közre a vár. Mérete megközelítően 120 × 50 méter, amelyet délnyugati és délkeleti oldalról egy védőárok maradványai vesznek körül. Az egykori sáncokból csak egy kisebb, körülbelül 15 méter hosszú töredék maradt fenn.

A vár sáncain belül emelkedik a háromhajós román stílusú Szent Mária (Óvárosi Miasszonyunk) templom, majd később kolostor, illetve Pag lakósaink néhány háza. Az utóbbi években felgyorsultak a munkálatok a Stari grad túrisztikai célu bemutatására. A templom környékének rendezése során feltárták az 1318-ban alapított bencés kolostor maradványait a kolostor kútjával. Előkerült egy eddig ismeretlen átjáró is, amely a sóteleptől vezetett az egykori várhoz és valószínűleg védelmi célokat szolgált.

Az egykori erődítmény környezete részlegesen körbejárható, a kolostorkert 2026 tavaszán a feltárási munkálatok miatt kerítéssel volt lezárva és a templom látogathatóságára sem volt lehetőség. A helyreállítást követően várhatóan kiemelt látványossága lesz Pag városának, amelynek napjainkra is fennmaradt erődítései szintén helyreálítási munkálatok alatt állnak.

Összeállította: Keserű László, 2026

Források:

K. Regan - V. Dugački: Leksikon Utvrda Hrvatske, 2024
S. Sekulić-Gvozdanović: Crkve-tvrdave u Hrvatskoj, Zágráb, 1994.
E. Hilje, Spomenici srednjovjekovnog graditeljstva na Pagu, Zadar 1999
Pag városának a honlapja: Stari Grad - pag.hr
Pag - Stari Grad: Tájékoztató tábla a helyszínen
Keserű László: Pag, Stari Grad - Terepbejárási feljegyzések, 2026 varak.hu