Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Alsólászló, Tábor

Alsólászló (Unterloisdorf) falu, Felsőpulyától 9 km-re délkeletre, Kőszeg városától pedig 10 km-re északkeletre, a Répce (Rabnitz) bal partján fekszik. Napjainkban Répcekethely (Mannersdorf an der Rabnitz) község településrésze, amelytől a Répce folyó választja el.

A területén vezetett át a római korban a híres borostyánút. A település első írásos említése 1225-ben történt. A hely a Tábor nevét onnan kapta, hogy IV. László király 1277. november 27-én itt táborozott. A Kethely és Alsólászló közötti helyen, Jurisich Miklós a kőszegi vár ura emeltetett 1546-ban kisebb erődítményt a török ellen. Az erődítés 1706-ban egy kuruc-labanc összecsapás során pusztult el, később a helye feledésbe merült.

Általánosan ismert, hogy a ‘Tabor’ kifejezés az osztrák németben, egy védmű létére utal. Feltételezhető, hogy ebben az esetben is erről, vagy annak maradványairól van szó. A helyszín lokalizálására 1955-ben került sor, mikor a környezet szisztematikus bejárása alkalmával a szakemberek azonosították egy gyűrűsánc nyomait, Alsólászló régi temetőjének területén.

A II. Katonai felmérés, amelyet 1784-ben báró Schirnding főhadnagy készített, Unterloisdorfnál többek közt a következő leírás adja: „A Répce közepes esőnél gyorsan, két nap alatt megárad, átlépi a partvonalát és minden mezőn, amin átfolyik vízzel lep el úgy, hogy az ember szokásos fogattal nem tud közlekedni. A víz csak 4-5 nap után és az eső erejétől, vagy a hóolvadás mértékétől függően, akár több nap múlva vonul csak le.”

Így a keresésnél nyilvánvaló volt, hogy legalább az erődítés központi magjának egy árvíz biztos, azaz valamennyire kiemelkedő helyen kellett lennie. Erre alkalmasnak látszott a Tábor-malomtól kb. 500 méterre északra fekvő, az Unterloisdorf-i határban lévő enyhe dombhát, amely egy kb. 3 méter magas valamikori partleszakadása lehetett a Répcének. Ez a terület az egykori, már rég felhagyott Unterloisdorf-i temető. Ennek területén már csak az 1822-ben épített és azóta többször felújított Anna-kápolna áll. A hely egy kissé kiemelkedik és jó kilátást biztosít a környékre, így alkalmas volt egy sereg körülsáncolt táborának, vagy egy erődítésnek.

A várhely a plató szélén áll. A tojás alakú sáncgyűrű átmérője 50 méter. Az erődítés belső terület teljesen lapos és fűvel benőtt. A sáncot egy árok övezete, amely mára már majdnem teljesen feltöltődött. Azonban az északi oldalon még határozottan felismerhető. Az erődítés belső területe teljesen lapos és fűvel benőtt. A sáncot viszont javarészt sűrű bozót fedi. A 3,3 x 3,9 méter alapterületű, négyszög alakú kápolna a sánc délnyugati oldalában áll, amely ezen a helyen mutatja a legnagyobb szélességét.

Az I. és a II. Katonai felmérés térképein is jól kivehető, hogy kerítéssel van ábrázolva az Anna-kápolna és a temető területe. Nagyon szembetűnő, hogy ez a régi temető kb. 650 m távolságban van a falutól. A szokatlan nagy távolság talán azzal magyarázható, hogy a hajdani erődítés vízvédett magaslata, amely használaton kívül volt, egy temetőnek épp megfelelt. A vár létezését igazolhatja az is, hogy Dél-Burgenland területén nem volt különösebb oka ilyen jellegű védelemnek a temető körül.

Egy helybeli lakos elmondásából ismert, hogy valamikor a 30-as évek közepe táján, a területet alaposan elplanírozták. Ekkor kb. 60 cm mélységből csontok kerültek elő. Az sáncgyűrű felmérésére 1955-ben került sor. Azóta is az egyetlen rajza a helyszínnek 1:1000 léptékben. Napjainkban az egykori erősségből csak a sáncgyűrű igen gyenge maradványai látszanak.

Összeállította: Keserű László - 2025

Források:

Dr. Karl Ulbrich: Der „Tabor von Unterloisdorf - Mannersdorf a. d. R. 14-17. 1956, Wien
Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, Pest, 1851
Keserű László: Alsólászló (Unterloisdorf) - Terepbejárási feljegyzések - varak.hu 2024