Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KURD-SÁNCI-DŰLŐ

A falutól ÉNy-ra kb. 500 m-re, a Kapos folyóra enyhén lejtő domb tetején emelkedik a sánc, amely jelenleg két, egymással szemben elhelyezkedő kiflire emlékeztet. A lelőhely tengerszint feletti magassága kb. 121 m, a Kapos feletti relatív magassága mintegy 14 m.  A lelőhely pontos neve az 1860, évi kataszteri térképen Sánci dűlő. Pesty-Frigyes adatközlői úgy tudják, hogy a sáncot a falu előtt a törökök hányták fel. A ma élő néphagyomány szerint valamikor vár állt itt, ahol régi pénzeket találtak. Ez a lelőhely feltételesen azonosítható a Wosinsky által említett sánccal: „Kurd mellett egy a folyó felé hajló kettős gyűrűzetű sáncz.” Wosinsky, azon kívül, hogy felsorolásban említi, nem foglalkozik vele. Monográfiájában a sánc mellett, a K-i oldalon levő római kori lelőhellyel kapcsolatban azt írja: „Kurdon, a Jováncza felé vezető út melletti sáncz közelében...” sok a római lelet. A sánc első térképi ábrázolása a II. József-féle katonai felmérésen látható. Ezen, valamint a régi 1:25000-es katonai térképen még zárt, ovális gyűrű látható. Igen furcsán jelzik a sáncot az 1815. évi kurdi térképen: a D-i félkörív helyett két részletben, egymással háromszöget alkotó kiemelkedés figyelhető meg.

Terepbejárás, felmérés

A geodéziai felmérést 1996-ban Nováki Gyulával készítettük el. A lelőhely területét immár több évtizede szántják: az átvágásokat nyilván a szántás megkönnyítésére készítették. Elszántottsága ellenére a sánc a felszínen is jól látható. Külső magassága kb. 2 m, szélessége 10-15 m. Az általa övezett terület 90 m (0,63 ha). Belseje kissé alacsonyabb, mint közvetlen környezete. Az egykori, az 1953-as légifotón még látható ároknak a felszínen nincs nyoma. A lelőhelyen többször végeztünk terepbejárást, de a sánc által övezett területen csupán egy-két római cserepet találtunk. 1996-ban, a felméréskor az 5-10 cm-es hóban a felszínen is jól látszott, hogy eredetileg zárt gyűrűt alkotott a sánc.

Légi fényképezés

A sánc igen jól látszik egy 1953- évi, térképészeti céllal készült légi fotón: itt, az eredetileg zárt gyűrűn már két, egymással szemben levő átvágás mutatkozik. A felvételen a sáncra világos sáv utal, amelyet kívülről sötét vonal övez. Ez minden bizonnyal az egykori árok nyoma. A sánc mellett, a DK-i oldalon széles, ÉK-DNy-i irányú, világos sáv figyelhető meg. A sáncról 1992 óta több alkalommal készítettem (készítettünk) légi fényképeket. A mezőgazdasági művelés következtében a sánc most már nagyon elmosódott, az átvágás mindegyiken jól látható. 2004-ben több alkalommal is fotóztam a lelőhelyet: márciusban az árnyékhatásnak köszönhetően szépen kirajzolódott. Júliusban az érőfélben levő gabonában a zöld és sárga árnyalatai rajzolták ki a sáncot.

Összegzés

Hasonló jellegű sánc ismert Veszprém megyéből: Kemenesszentpéter-Dombi dűlő, ahol a két, egymással szembefordult, kifli alakú sánc 90 x 70 m-es területet zár be. A sötét színű gyűrű 10-50 cm magasra emelkedik ki környezetéből. A területen kevés, apróra tört, késő bronzkori edénytöredékek kerültek elő. Ilon Gábor 1991. évi ásatása eredményeként kiderült, hogy ez az objektum valójában egy „négy bejárattal rendelkező római kori (II-III. századi), föld-faszerkezetes erőd... Az előkerült leletanyag minimális. Feltárása során a kora bronzkori somogyvári kultúrához sorolható edénytöredéket is találtunk.” Lelőhelyünk római kori keltezése mellett szól a közvetlen közelében levő római kori település. A kurdi és kemenesszentpéteri objektumok hasonlósága ellenére ásatás szükséges a lelőhely korának, rendeltetésének pontos megállapítására.

MIKLÓS ZSUZSA - TOLNA MEGYE VÁRAI, Históriaantik Könyvesház Kiadó - Budapest, 2007, 389-391 oldal