Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Vasvörösvár - Rotenturm an der Pinka

Vasvörösvár (Rotenturm an der Pinka) városa, Felsőőrtől 6 km-re délkeletre a Pinka partján fekszik. A mai települést 1352-ben "Weresuarfelde" néven I. Lajos király adománylevelében említik először.  1402-ben Luxemburgi Zsigmond királytól vásártartási jogot kapott, ugyanebben az évben említik templomát is. A mezővárosi kiváltságok csakhamar a környék kereskedelmi és kézműves központjává emelték.

1. Árpád-kor vár, majd castrum - castellum - várhely

A település neve korai, valószínűleg Árpád-kori vár emlékét őrzi, amely a falunév német formájának tanúsága szerint téglából készült és vakolatlan falai nyomán, egy vörös színű torony köré épült. Dénes József véleménye szerint, ez azonos lehet az Albert osztrák herceg 1289-es hadjáratában szereplő "Niclas tuern"-nel (Latin neve: Rubea turris). Az ismeretlen időben épített, feltételezhetően fallal és árokkal övezett, téglából és vakolatlan formában épített torony és az ahhoz tartozó birtok I. Lajos király adományaképpen 1368-ban került a cseh származású Hinko udvari lovag birtokába. Az ő utóda volt a Vörösvárinak nevezett család.

Feltételezhetően ennek a korai várnak a helyén állt az 1424-től váltakozva castrum és castellum elnevezésű építmény, az innét elnevezett Vörösvári család birtokában. Vörösvári István és László 1424-ben és 1429-ben elzálogosították az Ellerbachoknak. Ekkori írásos említése is ismert, az Ellerbachokat iktatják be zálogbirtokosként. A Vörösváriak 1434-ben adják el, az 1368-óta a család tulajdonukban álló birtokot az Ellerbachoknak. 1496-tól Bakócz Tamásé, illetve tőle az Erdődyeké. 1517-től az osztrák Stubenbergeknél volt zálogban, tőlük 1529-ben vagy 1532-ben Erdődy Péter fegyverrel vette vissza.

Ekkor Batthyány Ferenc is igényt tartott rá, ugyanis 1527-ben az Erdődyek hűtlensége miatt János király neki adományozta. Erdődy továbbra is szomszédos birtokosoknak adta zálogba, 1540-ben Zrínyi Miklósnak, 1542-ben éppen Batthyánynak, aki építkezett is a kastélyon, s ehhez Nádasdy Tamástól kért faanyagot. 1544-ben Erdődy Péter végrendeletében feleségére, Puchheim Dorottyára hagyta. Ő a következő évben adta át Nádasdy Tamásnak és feleségének, Kanizsai Orsolyának.

1545–1546-ban már Nádasdy építkezett rajta. 1550-ben ismét az Erdődyek kezén volt, ekkor az ifjabb Erdődy Péter lekötötte Zrínyi Miklósnak a kettőjük gyermekei között tervezett házassági szerződésben, amelynek értelmében Zrínyi 3000 forintot le is fizetett neki. A házasság később meghiúsult. 1552-ben már Erdődy építkezett Vörösvár castellumán, ehhez az építkezéshez Nádasdy Tamástól kért fenyőgerendákat.

1556-ban először újból Zrínyi Miklós, majd Széchy Margit és leánya, Salm Magdolna vették zálogba. 1557-ben történt Erdődy és Zrínyi nagy birtokcseréje, amelyben a dél-dunántúli Erdődy-birtokok, várak és kastélyok a Zrínyiek kezébe mentek át. Zrínyi Miklós 1566 elején írott végrendeletében Vörösvár örököse felesége, Rosemberg Éva. Az ő kártalanítása érdekében adta zálogba ismét 1567-ben és 1568-ban Zrínyi György a kastélyt és uradalmát Széchy Margitnak. 1570-ben már Batthyány Boldizsár kezében volt, ki feleségének, Zrínyi Miklós Katalin nevű leánya kezével kapta meg. A zálogos korszaknak csak 1613-ban lett vége, amikor az Erdődyek több évtizedes pereskedés után visszanyerték a Zrínyiekkel elcserélt birtokokat. Ennek eredményeként, hosszú egyezkedés után tőlük került vissza Erdődy Tamáshoz.

Az Erdődyek a 17. század folyamán átépíttették a várszerű kastélyt. Egy 1676-ból fennmaradt összeírás szerint négyszögletű alaprajzzal épült, de csak bejárati oldalán volt beépítve, közepén kaputoronnyal, a másik három oldalán fal vette körül, s azon kívül vizesárok övezte. Ezt az állapotát ábrázolja az 1784. évi jozefinista térkép is, amelyen négyszögű és belső udvaros, sarkain hegyesszögű bástyákkal épített, földsánccal övezett kastély látható. A kapu felőli része „valamennyire ép”, a többi oldalon csak külső falai álltak.

1713-ban Erdődy II. Sándor barokk formákkal építtette újjá, de a 18. század végén már nem laktak benne. 1775 és 1780 között ugyanis a közelében új kastélyt építtettek, amelyet 1786-ban Korabinszky és 1799-ben Vályi is említ. A II. József-kori katonai felmérésen a négyszögű és zárt udvaros régi kastély, sarkain nagyméretű bástyákkal, vizesárok övezve még látható. Ez azonban nem sokáig állt fenn, mivel 1810-ben lebontották.

A helység templomától 400 m-re ÉK-re a Pinka ágai által határolt területen, a későbbi Erdődy-kastély parkjának északi peremén helyezkedik el az egykori vár helyszíne. Területét a főúttól keletre a kastélypark egykori tómaradványa és erdő borítja. Az egykori vár helyének délnyugati részén, a vizesárok bővítésével egy tavacskát alakítottak ki. Ennek jobbára száraz medre, az egyetlen látható részlete az egykori vizesároknak. Az út szemközti - nyugati - oldalán kertesházak helyezkednek el. Az egykori vizesárok itt a terepszint változásaiból feltételezhető. A vár tszf. magassága 293 méter, környezetéből nem emelkedik ki.

2. Erdődy-kastély (Új kastély)

Vasvörösvár mai kastélyának elődje egy középkori vízivár volt, melyet a Pinka vize vett körül. Ennek az erődítésnek napjainkban már csak a helyét ismerjük, nyoma a terület átalakításának köszönhetően nem maradt fenn. 1860-ban gróf Erdődy István először Ybl Miklóst bízta meg az új kastély tervezésével, aki azt nem fogadta el. Végül 1862 és 1864 között épült fel a mai kastély Weber Antal tervei szerint bizánci-mór stílusban. A Vörösvári kastély a kiegyezés után az Erdődyek nyári és őszi tartózkodási helye volt, nagy vadászatok zajlottak itt. A kastélyban született 1886-ban Erdődy Tamás, akit gyermekkorától haláláig szoros barátság fűzött az utolsó magyar királyhoz, IV. Károlyhoz. 1921-ben, Trianon után rövid ideig, a rongyos gárda aktív tagjaként részt vett a harcokban, majd a határok véglegesítését követően minden politikai tevékenységét befejezte, Kőszegen élt nyugodt életet 1930-ban bekövetkezett haláláig.

Kevésbé ismert, hogy a kastély tornyában őrizték II. Rákóczi Ferenc titkos levelezését, valamint az Erdődyek levéltárát. A legjelentősebb Rákóczi-hagyaték akkor került az Erdődy családhoz, amikor Erdődy György László a Rákócziak egyetlen örökösét, Rákóczi Erzsébetet vette feleségül. Egy sajnálatos 1924-es tűzvészben azonban mindkettő megsemmisült. Trianon és a tűzvész után a kastélyt dobra verték, lakott benne cseh hegedűművész, majd 1945 áprilisában a bevonuló Vörös Hadsereg katonái foglalták el.

A kastély 1971 óta a burgenlandi tartomány birtokában volt egészen 2008-ig, amikor a bécsi Heinz Schinner üzletember megvásárolta, majd éveken át felújíttatta. Napjainkban a földszinti termeket lehet megtekinteni, az emeleten lévő szobákat a Schinner család használja. A tulajdonosok bár Bécsben élnek, de hétvégenként Vörösvárott tartózkodnak.

A kastély földszintjén többek között a könyvtár, annak előszobája, az úriszoba, az emeleten a kis ebédlő, a nagy szalon és a kis szalon helyezkedett el. Egyes szobákban az ajtók felett Lotz Károly falképei láthatók.

A Vasvörösvári kastély a Schlösserstraße osztrák-szlovén Interreg projekt tagja, szívesen fogad turistákat és látogatókat. Az épület Ausztria egyik legszebb kastélyai közé tartozik. A kétórás vezetésekre gyakran a tulajdonosok is felkészülnek, és személyesen mesélnek a kastély történetéről német vagy angol nyelven. A Vasvörösvári kastélyt előzetes bejelentkezés alapján lehet meglátogatni!

Források: 

Harald Prickler: Burgen und Schlösser im Burgenland, 1972
Koppány Tibor: A Középkori Magyarország Kastélyai, 1986
Koppány Tibor: Kastélyok a végvárak mögött, 2014
Juhász László: Burgenland, Várvidék - Lakitelek, 1999
Dénes József:  Vasvörösvár - Rotenturm an der Pinka - Lexi szócikk
Wolfgang Meyer: Land der Burgen - BURGENLAND, 2021
A kastély hivatalos honlapja: https://schlossrotenturm.at/
Keserű László:  Vasvörösvár - Rotenturm an der Pinka - Terepbejárási feljegyzések, 2025 - www.varak.hu

A két helyszín GPS adatai:

Egykori várhely:
47.253336, 16.247359

Erdődy-kastély:
47.250793, 16.244826