Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

PócspetriMagyarországSzabolcs-Szatmár-Bereg vármegyeSzabolcs történelmi vármegye - Ercsivár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2024.09.23.

Pócspetri - Ercsi vár

Kis Léta és Pócs-Petri között a mária-pócsi vasúti állomástól keletre, mintegy két kilométernyire eső mocsárnak a közepén van az Ercsi-vár. Kerűlék-alakú és mintegy 100 lépés hosszú és 30–40 lépésnyi széles lehet és körülbelül három méternyire kiemelkedő, valószínüleg hordott sziget. Északi és déli végén még két-két sáncz erősíti, oldalain azonban ilyeneknek nyoma nem észlelhető. Északnyugati végétől egy a szárazra vezető útnak a nyomai látszanak. Leletről tudomásunk nincs.

Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - SZABOLCS VÁRMEGYE. - SZABOLCS VÁRMEGYE ŐSTÖRTÉNETE. - Irta dr. Jósa András, revid. Nagy Géza - Az ercsi vár.

A lelőhely Pócspetri külterületén, a Pócspetri bekötőúttól ÉK-re 480 m-re, a Mária-kerti (IV/3) folyástól K-re, alacsonyan fekvő területből sziget-szerűen kiemelkedő dombháton található. A 20207 azonosítószámú Ercsi-vár közvetlen környezetében fekszik. A terület magánkézben van, művelés alatt áll. A lelőhely a további lelőhelyekkel alkot egy történeti, régészeti egységet: 36832, 36833, 36835, 36836, 36838, 36839, 36876.(Ercsi-vár lapos, Ercsi-vár lapos II-VII.) A lelőhelyeket jellemzően a magasabb, mezőgazdasági művelésű területeken találjuk, mert ott lehetett terepbejárásokat végezni.

A lelőhely egy kör alakú földvár, amelyet még a bronzkorban alakítottak ki, de az Árpád-korban is használták. Védelmét segítette a környező lapos, egykor mocsaras terület. Valószínűleg az un. menekülő várak közé tartozhatott, állandó helyőrség nélkül. A történeti térképeken a III. katonai felmérésig (1869-1887) láthatóak sáncai, az után már csak, mint dűlőnév bukkan fel a vár neve.

A nyírbátori útból leágazó Pócspetri bekötőút csomópontjától északkeletre Almássy Katalin 1999-ben, majd Bálint Marianna 2000-ben járt terepet. A Mária-kerti (IV/3) folyás nyugati partján, egy a környezetéből 2-3 méterre kiemelkedő kör alakú dombon találták meg a bronzkori (Felsőszőcs kultúra, Gáva kultúra) és vaskori (szkíta) lelőhelyet. A lelőhely elnevezéséből kiindulva ide lokalizálták a várat, amely jelenleg ettől ÉK-re, 20206 azonosító számon Ercsi-vár melléke néven szerepel a nyilvántartásban.

A történeti térképeken a III. katonai felmérésig (1869-1887) láthatóak a vár sáncai, az után már csak, mint dűlőnév bukkan fel a vár neve. Ez, illetve a környéken található nagyszámú lelőhely miatt bizonytalan a vár elhelyezkedése. A lelőhely a további lelőhelyekkel alkot egy történeti, régészeti egységet: 36832, 36833, 36835, 36836, 36838, 36839, 36876.(Ercsi-vár lapos, Ercsi-vár lapos II-VII.) A lelőhelyeket jellemzően a magasabb, mezőgazdasági művelésű területeken találjuk, mert ott lehetett terepbejárásokat végezni.

Forrás: PÓCSPETRI KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV - ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY - ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG MUNKARÉSZ 

 

GPS: É 47° 51.583 (47.859722)
K 21° 59.060 (21.984339)

Információk: A nyírbátori útból leágazó Pócspetri bekötőúról, a keletnek haladó földuton közelíthető meg a helyszín. Az egykori erődítés területe, napjainkban is mezőgazdasági művelés alatt áll.

Utolsó frissítés: 2024.09.23.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025