Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Malomvíz, Kolcvár

Mintegy 19 km-re Hátszeg városától, a Retyezát-hegység északi lábainál és a Hátszegi-medence déli peremén fekszik Malomvíz (Râu de Mori, németül Mühldorf) község. Napjainkban Malomvíz településrésze, a tőle mintegy 2 km-re elhelyezkedő korábbi Malomvízszuszény (Suseni) falu. A településrész déli végén, a kezdődő völgyszoros keleti oldalán emelkedő sziklás hegy oldalában, 726 méter tszf. magasságban állnak, az egykor a Retyezátba vezető utakra felügyelő Kolcvár romjai.

Az 1300-as évek második felében a faluban és a környéken birtokos kenéz Kendeffy család épített itt lakótornyot. Az 1493-ban, 1501-ben és 1511-ben kelt okiratok még toronyként (Turris supra possessio Malomwyz) említik az erődítményt. Azonban 1519-ben Kendeffy Mihály és László birtokaként már várként (castrum) említik, tehát ekkorra már megtörtént a lakótorony várrá való kibővítése. Igy a torony körüli erődítési munkálatok a két időpont között történhettek meg. A központi lakótornyot nagyjából háromszög alakban erős fallal vették körül, s a vár további erősítése érdekében a déli oldalon két sokszögű tornyot emeltek.

Egy későbbi, 1648-ból származó Kendeffy-naplóban Kolcvár, mint védhely fordul elő, ahova az ellenség elől menekülni lehetett. A Hunyadiak uralma elegendő védelmet biztosított a Kendeffy családnak, de amint ezek sírba szálltak, felbomlott a törvény és a rend, a családnak gondoskodnia kellett egy védőhelyről, ahova el lehetett menekülni a rablók és fosztogatók elől.

A várat a törökök elfoglalták, és elhurcolták Kendeffy Ilona férjét, aki a fogságban halt meg. Evlia Cselebi török utazó is megfordult 1661 júliusában a vár falai között, tőle származik Kolcvár első részletes leírása. A 17. század vége felé a vár és az uradalom is a Kendeffy család birtoka volt. 1671-ben még őrség tartózkodott benne. Az ezt követően felhagyott vár fokozatposan rommá vált, de még ma is jelentős falai állnak.

Fenállása idején Kolcvár a Kis-Sebes völgyéből a Retyezát felé vezető hegyi út fontos kulcsvára lehett. Ez az út a Hátszegi-medencéből a Retyezáton át, a Zsil-völgyi Nagymezőre (Câmpului Neagra) vezetett. Így egyes vélemények szerint ennek az útnak a védelmére is építhették.

A vár alakját nagyban meghatározza a sziklacsúcs, amelyre épült, így háromszög alakú. A vár délről és északról volt megközelíthető, ezeken az oldalakon hét-nyolc méter magas fallal vették körbe, a harmadik, nyugatra néző odal védelméről pedig az itt leszakadó sziklafal gondoskodott. Az öregtorony, amely a vár legkorábban épült része a legmagasabb ponton, a tiszta sziklaalapra építették. Falainak vastagsága eléri a két métert. A négyzet alaprajzú öregtoronynak három szintje maradt fenn korunkra, ami eredetileg ennél is magasabb lehetett. A várudvar igen kicsi területű. A 16-17. század során a várfal északnyugati részéhez egy épületszárnyat csatoltak, és kisebb bástyákkal is megerősítették a várat. Ez utóbbi építmények maradványai a helyszínen szintén jól megfigyelhetők.

A várba az északi oldalon található főkapun lehetett bejutni, amely csak a kapu védelmére épített bástyán és a felvonóhídon keresztül volt lehetséges. A kaput védő bástya alsó szintjén található a 2,3 méter magas átjáró, felette a 2 méter magas lakórész, míg a harmadik, 2,5 méter magas terem feltehetően védelmi célokat szolgált. A déli fal a legerősebb védművet jelentette, vastagsága elérte az 1,6 métert, a nyugati oldalán található torony alsó részében pince lehetett, de az is feltételezhető, hogy víztárolóként használták. A felső színtje az őrség helye lehetett. A tornyot a várudvarral szűk átjáró kötötte össze.

Az erősség területét és környezetét a közelmúltban megtisztították a sűrű növényzettől, így a vár jól áttekinthetővé vált. A kitűnő kilátással, fedett pihenőhellyel és információs táblákkal kiegészítve, szép és népszerű kirándulóhely lett. Azonban a falak állagvédelmére ezidáig még nem került sor, így a vár romladozó falai között kiemelten fontos az óvatosság. Remélhetően hamarosan erre is sor kerül majd és ezzel Kolcvár méltó módon lesz ismét a Retyezát és a Hátszegi-medence büszke őre.

Kolcvár és Verne Gyula: Általános vélekedés, hogy az író Kolcvárról mintázhatta a Várkastély a Kárpátokban című művét. A helyi tájékoztató táblák is ezt a történet mesélik el útközben a várig. Azonban  összevetve Kolcvár tényleges fekvését az író regénybeli várkastélyával, szembeötlők az eltérések. Verne saját bevallása szerint sosem járt Erdélyben és regénybeli várkastélyának térbeli elhelyezése sem egyezik Kolcvár földrajzi fekvésével. De a hely történelmi értékét, örökségét nem is ez jelenti számunkra.

Források:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 306.
Hunyad megyei magyar értéktár I., Corvin Kiadó, Déva, 2019.
Keserű László: Malomvíz - Kolcvár - Terepbejárási feljegyzések - www.varak.hu - 2026