Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Rakacaszend, Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Borsod történelmi vármegye - Református templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2026.11.15.

A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!
Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.

Rakacaszend – református templom

Rakacaszend Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a történelmi Borsod vármegye területén, a Cserehát északi részén, a Rakaca-patak völgyében fekszik. Középkori eredetű református temploma a település déli részén, a Kopasz-hegy lábánál, a patak kanyarulata fölötti magaslaton áll.

Szend település első ismert okleveles említése 1273-ból származik, amikor IV. László király más birtokokkal együtt visszaadta Thekus ispán fiainak a korábban elkobzott birtokot. Az 1332–1335. évi pápai tizedjegyzékekben már szerepel a falu Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma, amelynek Pál nevű papja összesen 31 garas tizedet fizetett. Egy 1335. évi oklevél szerint Szend ekkor már a Kovácsi család birtokában volt.

A templom legrégebbi épületrésze a régészeti kutatások alapján feltehetően a 12. században épült. A terméskő alapozású, téglafalazatú kis templom keleti oldalán patkóíves szentély helyezkedett el, nyugati részén karzat állt. A román kori épület a magyarországi középkori falusi templomépítészet ritkább alaprajzi típusát képviselte.

A 13. század folyamán a korábbi templom déli oldalához egy nagyobb, kőből épült templomot emeltek. Ennek keleti végén egyenes záródású, dongaboltozatos szentély létesült. A két épületrész egymás mellett, közös fallal alkotott összetett templomegyüttest. A korábbi déli bejárat a két templomtér közötti átjáróvá alakult.

A régebbi épület a későbbiekben a birtokos család kápolnájaként és temetkezőhelyeként szolgált. Ezt a régészeti feltárások során előkerült temetkezések is alátámasztják. A kettős templomelrendezés ritka példájának párhuzamai között Felsődörgicse és Zalaszántó középkori templomai említhetők.

A 14. században a nagyobb templom belső falait értékes falképekkel díszítették. A szentélyben apostolábrázolások, szentek alakjai és ornamentális díszítések maradtak fenn. A diadalív környezetében az Angyali üdvözlet jelenetének részletei is láthatók. A falképek művészettörténeti jelentőségét különösen az esztergomi királyi palotakápolna festészetével kimutatható stiláris és ikonográfiai rokonság adja. A festmények pontos keltezéséről eltérő vélemények születtek; készítésük általában a 14. századra, elsősorban annak középső évtizedeire helyezhető.

A reformáció idején, feltehetően a 16. század közepén a templom a protestáns közösség használatába került. Középkori falképeit bemeszelték. A 16–17. század folyamán a korábbi, kisebb templomrészt nyugat felé bővítették.

Az épület további jelentős átalakulása 1820–1821-ben következett be. A rossz állapotú, korábbi északi templomrészt lebontották. A megmaradt templomot nyugati irányban íves lezárású bővítménnyel hosszabbították meg, középkori szentélyének keleti falában pedig bejáratot nyitottak. Ezzel a templom eredeti keletelt térhasználata megváltozott.

A templom belső berendezésének különleges emléke az 1657-ben készült festett famennyezet, amelyet az 1821. évi átalakítás során kiegészítettek. Értékes berendezési tárgya a festett Mózes-szék, valamint az 1824-ben készült családi pad is.

Régészeti kutatások és műemléki helyreállítás

A templom középkori jelentőségére a 20. század második felében figyeltek fel. Az épületet 1964-ben műemlékké nyilvánították. Az 1965. május 8-i villámcsapás következtében megsérült vakolat alatt középkori falképek kerültek elő.

A régészeti kutatás 1970-ben kezdődött Pálóczi-Horváth András vezetésével. A feltárások során sikerült meghatározni a lebontott 12. századi templom alaprajzát, tisztázni a későbbi építési periódusokat, valamint megvizsgálni a templomhoz kapcsolódó temetkezéseket. A feltárás a korábbi téglatemplom mellett az utólagos építkezések alapozásait és az egykori járószinteket is dokumentálta. A templomtól délre körítőfalat kerestek, de annak maradványait a kutatóárkok nem mutatták ki.

A falkutatás és a régészeti megfigyelések eredményeire támaszkodva H. Vladár Ágnes tervei alapján 1974-re fejeződött be a műemléki helyreállítás. A középkori falképek feltárását Rády Ferenc, restaurálását Pintér Attila végezte. A helyreállítás során a lebontott korábbi templom alaprajzát is bemutathatóvá tették.

Rakacaszend református temploma román kori építészeti részletei, egykori kettős templomelrendezése, középkori falfestményei és festett famennyezete révén a Cserehát kiemelkedő műemlékei közé tartozik.

Összeállította: Keserű László, 2026

Felhasznált források:

Pálóczi-Horváth András: A rakacaszendi református templom régészeti kutatása. C.A.H., 1984 
Pálóczi-Horváth András: Rakacaszend román kori templomának régészeti kutatása. Műemlékvédelem, 19. évf., 1975
H. Vladár Ágnes: Rakacaszend román kori templomának műemléki helyreállítása. Műemlékvédelem, 22. évf., 1978/2.
Hajdú Ildikó: Rakacaszend református templomának 14. századi freskói, Történelem és Muteológia 2020-21/1-2.

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.

A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!
Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.

GPS: É 48° 27.490 (48.458160)
K 20° 50.282 (20.838034)

Információk: Rakacaszend Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a történelmi Borsod vármegye területén, a Cserehát északi részén, a Rakaca-patak völgyében fekszik. Középkori eredetű református temploma a település déli részén, a Kopasz-hegy lábánál, a patak kanyarulata fölötti magaslaton áll.

A templom általában zárva tart, belső megtekintése kulcs elkérésével lehetséges. A kulcs őrzési helyéről eltérő információkkal rendelkezünk: Rózsadomb utca 8 és 14. Látogatás előtt ajánlott telefonon érdeklődni: +36 48 459 025. Esetleg a helyi önkormányzatnál is célszerű lehet érdeklődni.

Utolsó frissítés: 2026.11.15.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025