Utolsó frissítés: 2026.11.16.
Szendrő erődítései: Alsó és Felső vár, Német és Huszárvár, városerődítés
Szendrő a Bódva völgyében, a Cserehát nyugati peremén fekszik. A település a 16–17. században Felső-Magyarország egyik jelentős végvári központja volt. Erődítési rendszere több építési korszakban alakult ki, és végső formájában négy, egymással kapcsolatban álló részből tevődött össze: az Alsó várból, a Német várból, a Huszárvárból és a Felső várból. A település védelmét további palánkerődítések egészítették ki.
A várak az évszázadok során eltérő feladatokat láttak el. A középkori eredetű földesúri rezidenciát a 16. század második felétől korszerűbb végvári erődítésekkel egészítették ki, míg a Várhegy tetején a 16–17. század fordulójától fokozatosan épült ki a védelmi rendszer legjelentősebb eleme, a Felső vár.
A középkori vár és története
Szendrő települését először 1312-ben említik. A vár keletkezésének ideje és eredeti helye nem tisztázott. Királyi várnagyáról 1355-ből rendelkezünk biztos adattal, de egy 1406-os oklevél alapján már a 14. század első felében is működhetett várnagy Szendrőn. A korai vár esetleg a 13–14. század fordulóján épült magánvárként, amely később királyi tulajdonba került.
A Felső vár régészeti kutatása során azonban nem kerültek elő 14–15. századi leletek, így a középkori erősség helyét nem a mai Várhegyen kell keresnünk. Felmerült a későbbi Alsó vár területe, illetve a szendrőládi várrom azonosításának lehetősége is, de egyik feltevés sem bizonyított.
A vár a 14. század végén került a Bebek család birtokába. Bebek Ferenc 1404-ben már Szendrőn keltezett oklevelet, 1467-ben pedig Bebek György lakóhelyeként említik az erősséget. A Bebekek a 16. század közepéig a térség meghatározó birtokosai maradtak.
I. Ferdinánd 1545-ben sikertelenül kísérelte meg a vár elfoglalását. Az erősség végül az 1565–1566. évi hadműveletek során került királyi kézre. Szendrő ezután a törökellenes végvárrendszer fontos támaszpontjává vált, jelentős magyar és német őrséggel.
1. Alsó vár – Bebek-vár
Az Alsó vár a település központjában, a mai Hősök terének északi oldalán, a Várhegy nyugati lábánál állt. A középkori eredetű vár a Bebek család egyik lakóhelye és uradalmi központja volt. A késő középkori vár pontos alaprajza nem ismert. A 17. századi ábrázolások alapján szabálytalan alaprajzú, több épülettel beépített, falakkal és bástyákkal erősített épületegyüttesként képzelhető el.
A Hősök tere 5. szám alatt 2002-ben végzett régészeti kutatás során a 16. század közepénél korábbi kerámiatöredékek és gótikus kályhacsempék kerültek elő. Ezek megerősítik, hogy a Bebekek 15–16. századi vára ezen a területen állhatott. A feltárás azonban nem szolgáltatott biztos bizonyítékot a 14. századi vár helyére.
Az 1608-as várvizsgálat az Alsó várat Szendrő akkori legerősebb erődítményének nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Felső vár nélkül nehezen védhető. A korabeli tervek a várfalak, bástyák és épületek kijavítását szorgalmazták.
Az Alsó vár 1690-ben került gróf Csáky István birtokába, aki 1694-ben megkezdte kastélyának kiépítését. Az új épületbe az egykori vár falait és két bástyáját is befoglalták. A később átalakított, emeletes kastély L alaprajzú épületszárnyai egy háromszögű udvart öveztek.
Napjainkban elsősorban a kastély északi és nyugati szárnyának pincefalai, csekély földszinti falmaradványai, valamint az északkeleti bástya részletei őrzik az egykori Alsó vár emlékét.
2. Német vár
A Német vár az Alsó vártól nyugatra, a Bódva ágai között fekvő alacsony területen épült ki a 16. század második felében. Az új erődítmény létesítésének célja a királyi kézre került Szendrő katonai megerősítése volt. Az építkezések az 1560-as évek végén kezdődtek, majd az 1577. évi haditanácskozást követően felgyorsultak. A jelentős munkálatok 1578–1582 között zajlottak, itáliai hadiépítészek irányításával.
A karlsruhei gyűjteményben fennmaradt történeti alaprajz szerint a Német vár észak–déli irányban elnyújtott, szabálytalan téglalaphoz közelítő alaprajzú, öt bástyával megerősített erősség volt. A Bódva vízfolyásai és a mesterséges árkok a védelmi rendszer fontos elemeit alkották. Két kapuja közül az egyik északra, a másik a Huszárvár irányába nyílt.
A vár helyét azonban katonai szempontból hibásan választották meg. Az 1585-ös és 1588-as várvizsgálatok megállapították, hogy az erődítést a közeli magaslatokról tüzérséggel könnyen támadhatják. A földsáncok, palánkok és árkok sem nyújtottak megfelelő védelmet. Ezért az 1588-as jelentés már egy új, magasabban fekvő vár építését javasolta. A Német vár katonai jelentősége fokozatosan megszűnt, területe később a Német város településrészévé alakult.
Az erődítésből ma számottevő felszíni falmaradvány nem ismert. Egykori helyére elsősorban a történeti térképek és a település topográfiai adottságai alapján következtethetünk.
3. Huszárvár – Palánkkal védett városrész
A Huszárvár az Alsó vár és a Német vár közötti területen helyezkedett el. A történeti ábrázolásokon az erődítésekhez kapcsolódó, palánkkal körülvett városrészként azonosítható. Kialakulása a 16. század második felének végvári építkezéseivel függhetett össze. A történeti térképek szabálytalan alaprajzú, palánkkal védett területet ábrázolnak, amely a Német várral és az Alsó várral együttes védelmi rendszert alkotott.
Az 1608-as várvizsgálat a katonailag alkalmatlannak ítélt Német vár részleges lebontásával és a Huszárvárhoz kapcsolódó terület átalakításával is számolt. A javaslat megvalósulásának mértéke nem tisztázott. A Huszárvár pontos építési periódusai és belső beépítése régészetileg nem ismertek; kiterjedésének értelmezésében elsősorban a korabeli ábrázolások segítenek.
4. Felső vár – Várhegy
A szendrői erődítési rendszer legjelentősebb és legjobban kutatott része a település keleti oldalán emelkedő, mintegy 220 méter tengerszint feletti magasságú Várhegy fennsíkján épült ki. Az új erősség megépítését az 1588-as várvizsgálat javasolta. A terveket feltehetően Cristoforo Stella itáliai hadiépítész készítette. Az építkezések 1590 körül kezdődtek, de a jelentős költségek és a hadiesemények miatt több évtizedig elhúzódtak.
A mintegy 1,2 hektár területű Felső vár alaprajza szabálytalan ötszöghöz közelített. Külső védőövét öt bástya alkotta. Az északi, könnyebben támadható oldalon két nagyobb, fülesbástyát emeltek, míg a meredekebb déli és nyugati oldalon kisebb bástyák biztosították a védelmet.
A vár központjában egy körülbelül 55 méter átmérőjű, mesterségesen kialakított magaslat emelkedett, amelyet 2,2 méter vastag, sokszögű kőfal vett körül. A belső vár közepén többemeletes, sokszögű torony állt, melyhez további épületek és feljáratok kapcsolódtak. A torony lőportárolásra is szolgált.
A külső várudvaron a legénységi szállások, raktárak és kiszolgálóépületek helyezkedtek el. A vár kapuját a keleti oldalra telepítették. Az erődítést a 17. század folyamán folyamatosan korszerűsítették, különösen a déli és délkeleti bástyák átépítésével. A jelentősebb építkezések az 1660-as években fejeződhettek be.
A Felső vár 1996-ban megindult régészeti kutatását 1997–2001 között rendszeres feltárások követték. Ezek során a délkeleti bástya több építési periódusát, a kötőgátak részleteit, a központi torony maradványait és a várudvari épületek nyomait vizsgálták. A 2010. évi feltárás a központi torony pincéjének és a hozzá nyugatról kapcsolódó épületrésznek a kutatását folytatta. A vár egykori kiterjedését ma a terepalakulatok, valamint a feltárt és részben helyreállított bástya- és falmaradványok alapján lehet érzékelni. Legjelentősebb álló részletei a délkeleti bástya környezetében maradtak fenn.
A Felső vár régészeti kutatásaihoz kapcsolódóan megkezdődött a romterület műemléki helyreállítása és turisztikai bemutatása. A délkeleti bástya részleges helyreállítását követően, az egykori központi lőportorony helyén Farkas Pál tervei alapján mintegy 25 méter magas faszerkezetes kilátót emeltek. A kilátót és a helyreállított bástyát 2012. augusztus 17-én adták át. A későbbi turisztikai fejlesztések során további vármaradványok bemutatására is sor került. A kilátó 2026-ban újabb felújításon esett át.
Hadiesemények, pusztulás
Szendrő a 16–17. században a törökellenes végvárrendszer fontos támaszpontja volt, ugyanakkor az erdélyi fejedelmek és a Habsburg uralkodók közötti küzdelmekben is jelentős szerepet játszott.
A várat a Bocskai-felkelés idején többször elfoglalták. Egyik legsúlyosabb ostromára 1645-ben, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata során került sor. Az ostromlók a várost és az Alsó várat elfoglalták, majd a Felső vár ellen fordultak. Az északi várfalon rést törtek, de a közeledő felmentő sereg miatt végül visszavonultak.
A Felső vár központi tornyát Tomka Gábor közlése szerint 1692-ben villámcsapás következtében bekövetkezett lőporrobbanás pusztította el. A súlyosan károsodott belső várat már nem állították helyre. A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc csapatok 1703-tól blokád alatt tartották a Felső várat. A hosszú ostromzárat követően 1704-ben az őrség szabad elvonulás fejében feladta az erősséget.
A katonailag ekkorra már elavult vár lebontását II. Rákóczi Ferenc 1707-ben rendelte el. Lemaire francia hadmérnök irányításával a falak egy részét, elsősorban a bástyák sarkait felrobbantották. A megmaradt falazatok köveit a későbbi évszázadokban nagyrészt építőanyagként hasznosították.
A szendrői erődítési rendszer napjainkra erősen megfogyatkozott maradványai a magyarországi végvári építészet több évszázados fejlődését, valamint a középkori földesúri várak és a kora újkori katonai erődítések közötti átmenetet szemléltetik.
Összeállította: Keserű László, 2026
Felhasznált források:
Borovszky Samu: Szendrő vára. Budapest, 1908.
Tomka Gábor: Adatok a szendrői kora újkori erődítések építés- és hadtörténetéhez. Folia Historica Budapest, 2002
Tomka Gábor: Szendrő: egy vándorló vár Felső-Magyarországon. Castrum 2. (2005)
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig. Magyarország várainak topográfiája, 1. Budapest–Miskolc, 2009
Régészeti Kutatások Magyarországon: 1998, 1999, 2000, 2001, 2010.
Szendrő. Képek a volt város és várának történetéből. Szendrő, 1990
| GPS: | É 48° 24.467 (48.407780) |
| K 20° 44.080 (20.734671) |
Információk: Szendrő a Bódva völgyében, a Cserehát nyugati peremén fekszik. A település a 16–17. században Felső-Magyarország egyik jelentős végvári központja volt. Erődítési rendszere több építési korszakban alakult ki, és végső formájában négy, egymással kapcsolatban álló részből tevődött össze: az Alsó várból, a Német várból, a Huszárvárból és a Felső várból.
Napjainkban megtekinthető látnivalók a Bebek vár maradványai és a városfal volt bástyáiból, tornyából átalakított épületeket (kékfestõház, ref. templomtorony), illetve a Felső vár. A szendrői várhegyen a vár egykori lőportornya helyén épült meg a felsővári kilátó. A Várhegyen még látható az egyik, részben helyreállított bástya és a belső vár halma.
Utolsó frissítés: 2026.11.16.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.

