Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Necpál, Felső-kastély - Justh reneszánsz kastély

Necpál (Necpaly) község, Turócszentmártontól mintegy 10 km-re délre, a Nagy-Fátra nyugati előterében, a Necpáli-völgy bejáratánál fekszik. A település nevét közvetett formában 1269-ben említik először, amikor oklevélben egy peres ügy kapcsán Necpáli Pál (Paulus de Nazpal) jár el a zólyomi ispán megbízottjaként. 1282-ben "terram Nochpal" néven szerepel. 1287-ben IV. László király „terra Nochpal” birtokát Marchan fia Jánosnak adta. Ezt az adományozást III. András 1295. évi oklevele átírta és megerősítette.

A település egészen 1479-ig Neczpáli család tulajdona maradt. Necpál a 15. század végén a Justh család birtoka lett, melynek őse a véglesi vár kapitánya, a 15. század második felében élt Justh Jodok volt. Az egyre növekvő befolyással rendelkező, „neczpáli” előnevet felvett Justh család férfi tagjai a 16–18. század folyamán a Turóc vármegyét irányító családok közé emelkedtek. A család egészen a 19. század végéig birtokolta Necpált. Necpálon négy kastély található, és mind köthető a Justh családhoz. Azonban az továbbra is nyitott kérdés, hogy hol lehetett a Justhok eredeti nemesi kúriája a településen.

A Necpál központi részén a mai nap is álló erődített reneszánsz kastélyt Justh András építette, melynek befejezéséről a főbejárat 1673 évet mutató felirata tanúskodik. A jelenlegi manzárdtetős kialakítás már a 18. századi átalakítást mutatja. A család a 18. század közepéig lakta a kastélyt, majd ekkor a közelben felépített barokk-klasszicista jellegű Kék-kastély lett a fő rezidendia. A régi kastély egy ideig még egy-egy családtagnak adott helyt, majd gazdasági célokra kezdték el felhasználni. A Justh család a 19. század vége felé már komoly anyagi nehézségekkel küzdött, egyre több érdekeltségétől volt kénytelen eladni.

A régi kastélyt, mellette egyéb ingatlanokat, köztük földeket, a Necpálban számos érdekeltséggel rendelkező Benjamin Franklin, Justh Dénes törvénytelen fia és örököse szerezte meg. A régi kastély azonban ő sem lakta, inkább a tőle 200 méterre délkeletre lévő, ma Franklin-kastélynak nevezett Justh kastélyban élt. A közelmúltban végzett kutatások szerint a Franklin-kastély magja valószínűleg a 17. századnál is régebbi eredetű. Legelső formájában egy L alakú kúria lehetett, melyet a fennállása alatt többször átalakítottak, bővítettek.

A reneszánsz kastély épülete a Franklinok kezén ezt követően részben szállásnak, részben gazdasági célú felhasználásnak megfelelően lett átalakítva. A 20. század elején már magtárnak is használták. Az ebben az időszakban Necpálon járt Divald Kornél így ír a kastélyról: "A község közepén a XVII. századbeli kastély, derékszögű négyszög alapján épült, főhomlokzatának két sarkán négyszögletes tornyokkal, amelyeken sgraffito díszítés nyomai láthatók. Az egykor felső-magyarországi renaissance stílű kastély teteje ma XVIII. századbeli manzárd fedéllel bír. Jobb oldali, keskenyebb homlokzatának közepén, a kiugró négyszögletes erkély párkányán, egymással váltakozva félköríves és fecskefark alakú ormok sorakoznak, aminők valamikor az épület lebontott régi oromfalát is díszítették. A kastély belsejében, a földszinten erősen falazott bordátlan keresztboltozatok, az emeleti termekben gerendamennyezetek. Az ablakok négyszögletesek, egyszerű, lécesen tagolt kőkerettel. Ilyen a hátsó homlokzat közepén nyíló lépcsős feljáró ajtókerete is. A déli oldalon nyíló ajtó párkányán ez a kőbe vésett felirat olvasható: Itet Domus Haec Fluctus Donec Formica Marinos Ebibet Vaut Totum Testudo Perambulabet Orbem Erexit Ope Dei Charae Posteritati. A. J(usth) D(e) N(ecpal) A.D. 1673. May 10. Ez utóbbi ma magtárnak használt lakatlan kastélyon kívül még két XVIII. századbeli kastély van Necpálon."

A birtokos Franklin családtól 1947-ban az állam tulajdonába került a kastély. A szlovák állam megalakulásáig gazdasági célokra használták. A reneszánsz kastélyt csak 1989 után kapták vissza az eredeti tulajdonosai, melynek belső részeit, főként a faanyagát addigra már széthordták tüzelőnek a helyiek. Bár az 1990-es években kijavították a tetőt, de az épület felújítása még várat magára. A tetőzet javítása megmentette az épületet a pusztulástól, de az állapota további beavatkozásokat kíván. 2025 őszén a tetőzetet érintő átalakításokat tapasztaltunk, illetve a belsőtérben is romeltakarítás nyomait észleltük. Remélhetően a látottak folytatása is is tervben van és ez a kastély is visszanyeri majd egykori pompáját.

A romló állapot igaz a Kék-kastélyra és a Franlkin-kastélyra is. Az államosítást követően a Kék-kastély és az Alsó-kastély sokáig gyermekotthonként működött, míg a Franklin-kastélyban egészen 1970-ig élt utolsó lakója. A négy kastély közül napjainkra, az úgynevezett Alsó-kastély újult meg egy tehetős magántulajdonosnak köszönhetően, aki családi rezidenciát alakított itt ki, a tágas parkkal körülvéve.

A reneszánsz kétszintes kastélyépület külső formáját, napjainkban is meghatározza a délnyugati homlokzat sarkain emelkedő két masszív saroktorony. Divald Kornél még sgraffito díszítés nyomait megfigyelhette meg rajtuk. A tornyok háromszintesek, amelyek felső emelete feltehetően a védelmi szint volt. Napjainkban már csak egyetlen lőrés figyelhető meg a délnyugati tornyon. A többi lőrés helyén kis ablaknyílásokat alakítottak ki a 19. század során. Bár jelenleg ennek már semmi nyoma sincs, a helybéli vélekedés szerint a kastélyt fénykorában szárazárok is övezte.

Keserű László, 2018-2021-2025

Források:

Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda, 1796–1799
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára ... Pest, 1851
Divald Kornél: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma, 1900-1919
Karczag Ákos - Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei, 2018
Karczag Ákos: A necpáli kastélyok nemesurai - Várak Kastélyok Templomok, 2019/3
A Justh család honlapja: https://justh.sk/necpaly/renesancny-kastiel/
Necpál település honlapja: https://necpaly.sk
Keserű László: Necpál kastélyai - Terepbejárási feljegyzések - www.varak.hu