Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KISSZÉKELY-KÁLVÁRIA

A falutól D-re, a Kisszékelyi-patak mocsaras völgyéből erősen kiemelkedő, meredek oldalú, ÉNy- DK-i irányú, hosszan elnyúló dombhát ÉNy-i végén található a vár. Tengerszint feletti magassága kb. f60 m, a völgy feletti relatív magassága mintegy 35 m. Jelenleg erősen bozótos. A domb É-i és K-i oldalán van a ma is használatos temető. 

Első részletes leírása Wosinsky Mórnak köszönhető. Megfigyelései szerint a kb. 30 x 110 m-es (0,33 ha) platót - 10-12 m-rel lejjebb - 7-8 m széles sáncárok övezi. D felől 20 m széles bevágás választja el a domb folytatásától. A hegy K-i oldalán teraszozást figyelt meg. A gyepes belső területen nem talált semmit, de a bevágásban paticsdarabokat, őskori cserepeket gyűjtött. Állítólag a közeli temetőben is gyakran találtak urnákat.

A Kálvária Ny-i oldala alatt épült új házsor mögötti partoldalban Wosinsky majdnem minden háznál látott „putrikat”. Kőműves István házánál az egyikben vasdarabok is voltak; a 213- sz. ház udvarában pedig állítólag cserepeket és csontokat, a 221. számúnál tűzhelyeket és csontokat találtak.

A lelőhely névadója, a Kálvária a földvár belsejében, az enyhén domború tetőn volt. Jelenleg már csak a kereszt csonkja utal rá.

A domb Ny-i és K-i oldala meredek, D felől, a dombhát folytatásától árok választja el. Teteje domború, a Ny-i oldalon nincs is határozott perem. D-i végén ÉK-DNy-i irányú - valószínűleg a földműveléssel kapcsolatos - tereplépcső figyelhető meg. D felé az egykori átvágás É-i oldala lankás, feltehetően a földműveléssel egyengették el. A domb folytatása felől függőleges, szakadékos az átvágás oldala. Ez az átvágás belefutott a domb Ny-i oldalán húzódó völgybe. A feltöltés/feltöltődés mértékét mutatja a Ny-DNy-i szélen húzódó perem (ennek É-i végét a bozót miatt nem lehet látni). Az átvágás eredeti mélysége e perem alatt látszik. Az átvágás D-i felén a természetes dombhát található (ez is bozótos), amelynek Ny-i oldala lankásan belefut a völgybe.

A plató K-i oldala szakadékos, ez alatt 1-2 méteres terasz húzódik É felé (arrafelé szélesedik), majd a K-i oldalon ez is szakadékos. A terasz belefut az átvágásba, amely után É felé jó darabig nincs terasz, a domboldal a platótól szinte egyenletesen lejt lefelé. A lakóterület közepe táján egy darabig megvan a terasz. É felé haladva egyre több az újkori bolygatás (gödör, árok), ami valószínűleg a Kálváriával függ össze. Úgy tűnik, hogy a Kálváriára való feljutás érdekében a falu felőli átvágást feltöltötték, így most már csak igen enyhe nyereg látszik azon a helyen.

A lelőhely fedettsége, bozótossága egyre inkább fokozódik, ezért 2003 tavaszán már a tájékozódás is nehéz volt. Leletet egyik terepbejárás során sem találtam.

Wosinsky Mór - a földvár felszínén, valamint a temetőben talált leletek alapján - őskorinak tartotta az erődítést) Mint már említettem, a vár belsejében leletet nem találtunk. Csupán a vár alatti temetőben került elő egy kis középkori fazéktöredék.'’

Méretei, valamint a közvetlen környékén felszínre került leletek alapján ez a földvár feltehetően bronzkori. A pontos keltezéshez azonban ásatás szükséges.

Forrás: Miklós Zsuzsa: Tolna megye várai