Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Radnót - IernutRomániaErdély és PartiumKis-Küküllő vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

A Maros folyó közelében emelkedik a mintegy 50 méter oldalhosszúságú, sarkain egy-egy vaskos olaszbástyával védelmezett reneszánsz várkastély átalakított épülettömbje. Eredeti, XVI. századi formájában erős kőfalak övezték, melyet még a közeli folyó vízéből feltöltött vizesárok is oltalmazott az ellenség rohamától. Amíg a külső udvarára egykoron szekérrel is behajthattak, addig a belső kastélyudvarra csak gyalogosan juthattak be az É-i, folyó felőli főbejáraton vagy a D-i oldali mellékajtón. Ez utóbbi felett a bethleni gróf Bethlen família címere ékeskedik, a szájában aranyalmát tartó koronás kígyó. A szűk belső udvaron a vízellátást szolgálta kutat a XIX. században tömték be.

Minden oldalról bolthajtásos, emeletes lakószárnyak övezik, melyekben lakószobák sokasága szolgálta egykoron a főúri család teljes kényelmét. Az emeleti részen alakították ki a nagyméretű fogadótermet, melyhez a feljárat a külső homlokzatnál vezetett fel. Ebben a helyiségben sokszor ülésezett az erdélyi országgyűlés a XVII. század második felében. 1802-ben leégett fedélszékét a helyreállítás során a napjainkban látható alacsonyabbra cserélték le, de ez sokat rontott az épület megjelenésén. Az 1860-ban itt járt Orbán Balázs a K-i szárnyban reneszánsz faragványokról tett említést, de még Jókai Mór is lerajzolhatta a külső védőfalat, melyet később teljesen lebontottak. Egy 1990-es adat szerint a leromlott állapotú épületben Mezőgazdasági Középiskola működik.

Története:

Radnót települést először egy 1288-ból fennmaradt oklevél említette meg, amikor a Kökényes-Radnót nemzetség birtokát képezte. 1423-ban viszont már a havasalföldi, török ellen indított hadjáratra készülő Bogáthy Imre nemes úr ajánlotta fel a radnóti uradalmán működő malom vámjából minden tizedik köböl gabonát a jobbágyfaluban emelkedő Boldogságos Szűz plébániatemplom javára, cserében kérve annak papját, hogy a lelke üdvéért imádkozzon. Az udvarházat először egy 1494-es birtokjogi egyezmény említette meg, ami valószínűleg a mai objektum helyén állhatott. Bogáthy János 1553-ban kétezer forintért zálogosította el, ezért cserében édesanyja Bánffy Magdolna úrnő az épületet új erődítésekkel látta el, egyúttal az őrség zsoldját is fizetve. Az eddig végzett kisebb mértékű régészeti kutatás szerint az ÉK-i szárnyba foglalt háromosztatú épület, alatta pincével tartható a legkorábbi épületrésznek, amit fokozatosan egy zártudvaros, négy sarokbástyás reneszánsz várkastéllyá egészítettek ki, követve eme korszakban emelt jellegzetes főnemesi szállás típusát. Báthory István erdélyi fejedelem csapatai 1575-ben a közelben zajlott kerelőszentpáli csatában legyőzte Bekes Gáspár hadát. Báthory könyörtelenül leszámolt az ellenpárttal, míg öt főurat a csata színhelyén felakasztatott, addig az összeülő országgyűlés további 43 személyt {főnemeseket és székelyeket} végeztetett ki. Köztük volt Bogáthy Gáspár is, kinek radnóti birtokát elkobozták. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1587-ben Kendy Ferencnek adományozta, de őt alig két esztendő múltán hűtlenséggel vádolva kivégezték. 1594-től Geszti Ferenc mondhatta a magáénak, őt a következő évben, Déva várában méreggel tették el az útból, özvegye Horváth Anna pedig Kornis Gáspárhoz menve feleségül, ez a nagyúri család szerezte meg. A sors keze továbbra sem volt kegyes a földesurához, mivel 1610-ben Báthory Gábor fejedelem parancsára kivégezték az ellene összeesküvő erdélyi főurakat, közöttük Kornis Boldizsárt is. A várkastélyt a hozzá tartozó uradalommal együtt ismét elkobozták, amin rövidesen a hatalomra jutó Bethlen Gábor fejedelem végeztetett átalakításokat. Később rövid ideig ismét a Kornis família uralta, majd tőle 1649-től II. Rákóczi György erdélyi fejedelem vásárolta meg hétezer forintért. Először testvére, Zsigmond úr lakta, de mivel alig két esztendő múltán meghalt, a fejedelem kezébe került vissza. Az ő utasítására a velencei Agostino Serena építész végeztetett nagyobb arányú átalakításokat, melyek főleg az egyes lakóhelyiségek kényemének fokozását és díszítését érinthették. Ezt tanúsítja az egyik bejárat feletti emléktábla felirata is. Rákóczinak a törökkel vívott vesztes szászfenesi csatája után Apafi Mihály került a fejedelmi székbe, aki összesen tizenötször tartott országgyűlést a radnóti várkastélyban. Halála után fia, II. Apafi Mihály élt falai között, amíg Rabutin császári generális zsoldosai 1696-ban erővel el nem hurcolták Bécsbe, ahol lemondatták az erdélyi fejedelemségről. Helyette az 1703-tól a szabadságharc zászlaját kibontó II. Rákóczi Ferenc kuruc fegyveresei foglalták el, maga a „nagyságos fejedelem” 1707. március 18.-án egyetlen éjszakát töltött az épületben, az erdélyi fejedelemségbe való beiktatására rendezett ceremóniára igyekezve. A szatmári békekötés után ismét az Udvari Kincstár kezelésébe került egészen 1764-ig, mikor Mária Terézia királynő 360 ezer forinttért a bethleni gróf Bethlen családnak adta el. Rájuk utal az egyik bejárat felett elhelyezett aranyalmát tartó koronás kígyó címere is. 1802-ben majdnem tragikusra fordult a történelem során sokat hányódó épület sorsa, az uradalom egyik tiszttartója puskájával rálőtt a kéményen kelepelő gólyára, aminek következtében kigyulladt a zsindelytető. Bár helyreállították a födémet, de az csak egy jóval alacsonyabb tetőszerkezet lett, mint az eredeti. A következő időszakban fokozatosan megszüntették a védelmi berendezéseit, a vizes árkot betömték, a külső kőfalat is lebontották. Egy 1990-es adat szerint középiskola működik az elhanyagolt épület sok évszázados falai között.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 380-381.


GPS: É 46° 27.018 (46.450298)
K 24° 14.768 (24.246134)

Megközelítése: Erdély középső vidékén, a Maros folyó bal partjának közelében terül el Radnót {Iernut} községe, melyből két híd keresztezésével vezet ki a közút, melyről balra leágazik az egykori főúri várkastélyba irányuló mellékút.

Várak.hu mobil applikáció