Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

OgulinHorvátországHorvát-SzlavónországModrus-Fiume vármegye - Ogulin

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

„…Ogulin vidéke az ősidőktől lakott volt, ezt a településtől nem messze lévő „Malo i Velike Gradišće” helyei és „Gračac” ottani erődje tanúsítja. Ám Ogulinban – Lopašić az okiratok alapján úgy tartja, hogy 1486-ig semmilyen vár sem volt, hanem feltehetően, Modrus lerombolása után, Frangepán Bernát építette fel, aki úgy állapította meg Ogulin várának határait. hogy elvett némi földeket Modrustól és Vitunjtól. A helye azért volt várnak alkalmas, mert a Dobra folyó itt egy mély szakadékot alakított ki, ami megkönnyítette a védelmet. Pieroni 1639-ben készítette el a vár alaprajzát, míg egy másik 1701-ben készült, Valvasor képe az ogulini várról viszont hiteltelen. Egy a szakadékon átvezető hídon juthattunk a kapuhoz, aminek a végében egy kápolna állt, mely máig fennmaradt. A vár jobb oldalát, két toronnyal erősítették meg, melyek jelenleg börtönként szolgálnak. 1701-ben a rajzoló, egy négyzetes tornyot is berajzolt a külső várba az alábbi megjegyzéssel: „die Temnitz, so aber eingangen”, mely lehetséges, hogy mégis csak egy megelőző erősség maradványa volt. Az egyik torony elé, gróf Strassaldo utasítására, egy rondellát készítettek…”

A vár mai állapota:

Ogulin központjában álló vár utoljára 2008 júniusában került bejárásra. A korábbi évekhez képest, az épületegyüttest és környezetét tovább szépítették, így összességében nagyon rendezett képet mutat. A kastélyépületben egy nyilvános könyvtár és egy helytörténeti múzeum került elhelyezésre, számos gyűjteménnyel.

/Szatanek József/

Bővebben:

A vár és a kastély elhelyezkedése:

A mai ogulini kastély volt valaha a várfalakkal övezett vár legfőbb pontja . A kastély két tornyát és a köztük lévő épületszárnyat, a délkeleti oldalon húzódó várfalba illesztették, míg az épület hátsó frontján egy fallal övezett udvar volt. Nyugaton a vár együttes egésze pedig, a Dobra folyó szurdoka fölé magasodig mely északnyugatról érkezve a várhoz az un. Gyulin (�ulin) szakadékban tűnik el. A folyó a szakadék után, egy az év nagy részében száraz mederben folyik tovább, míg az egyik ága egy kört leírva visszakanyarodik egészen a kastély tornyai mögé. A vár fennsíkját tehát ez a szakadék szegélyezi, ám emellett várfalakkal és tornyokkal is megerősítették. Ezt a természetes terepalakulatot délkeleten és délnyugaton egy várárokkal toldották meg úgy, hogy magasabb vízállásnál, a vár teljesen folyóvízzel volt körbevéve.

A várhoz vezető utak:

Az ogulini vár déli kapuja előtti útelágazásból, valaha két főút is indult. Az egyik főút, mely a Dobra folyó medre mellől indult, a folyó forrásáig és a folyókanyonján lévő vízimalom irányába vezetett, megközelítőleg a ma is a fennsík szélét követő Nazorova utca nyomvonalán. A másik főút északkeletnek indult, megközelítőleg a mai Frangepán Bernardin utca nyomvonalán haladva. Volt egy harmadik út is, mely északról érkezett a folyókanyonhoz, majd azt áthidalva, bizonyíthatóan már 1486-ban áthaladt, egy Prapuć nevű falusi településen is. A vár déli főkapuja előtt, ott, ahol ma a városka főtere található, a 17. századra egy faházas külső vár fejlődött ki.

Az ogulini vár kiépítéséhez vezető események:

Azok a történelmi események, melyek megelőzték Ogulin felépítését, az egyre erősödő török támadások jegyében zajlottak, akik az 1493-as Korbáv mezei csata után, teljesen elpusztították Modrust, a vegliai Frangepán grófok városát, mely a Zengg irányába haladó ősi kereskedelmi főútvonal mellett feküdt. A pusztításnak csak a város kastélya, a hegy csúcsán lévő Terzsán (Tržan) vár tudott ellenállni. A csak részlegesen felújított várost, újból elpusztították, így 1511. után, a védelem csak a várra szorítkozott, amit 1530-tól, a határőrvidék katonai hatósága felügyelt. Az előbbiek ellenére Modrus, Frangepán Bernardin székhelye maradt, aki csak időnként keresett biztonságot az újonnan felépített és megközelíthetetlenebb ogulini várban. Ogulin miatt, Frangepán Bernardinnak le kellett mondania az ostárijai (Oštarija) vár kiépítéséről is, amit még az apja, Frangepán István kezdett el felépíteni.

Ogulin a Frangepánok, majd a katonai határőrvidék irányítása alatt:

Ogulin felépítését, nem sokkal 1493. után kezdték meg, sőt a vár határait, maga Frangepán Bernardin határozta meg, úgy 1500. körül. Az 1526-os mohácsi csata után, a török betörés, már közvetlenül Ogulint is fenyegette. Ozalyi Frangepán III. István azonban meglehetősen lagymatagon kezelte eme várának védelmét, ezért a katonai határőrvidék akkori parancsnoka, Lenkovics Iván, 1533-ban királyi fizetségen lévő helyőrséget vezényelt Ogulin várába, mely 30 gyalogosból és 10 huszárból állt. A katonai határőrvidéknek ez a beavatkozása volt, a Frangepán sérelmek növekedésének a kezdete. Ennek ellenére Ogulin, 1570-ben, a katonai határőrvidék 13. kapitányságának a székhelye lett, mely a legfontosabb volt az egész horvát határőrvidéken. Az ogulini pékek gondoskodtak a front teljes szélességében, egészen Bihácsig a kenyérellátásról, sőt az itt szétosztott élelem megjelent még a szlovéniai Metlika-ban és Črnomelj-ben is. Ez idő alatt, a Frangepánok továbbra is törekedtek Ogulin visszaszerzésére. Az 1622-es esztendőben, Frangepán Farkas Kristóf, az Ogulin környéki falvak alávetettjeinek, minden munkakötelezettségük alól, mentességet adományozott. Ám ezeket a kiváltságokat, a Katonai határőrvidékről és Vinodolból újonnan jött parancsnokok hamarosan visszavonták. A törökök okozta nyomorúságot, az Ogulini határőrvidék vezetése még tovább is tetézte, amikor hagyta, hogy a szüntelen cserélődő lakosság életét, még az egymás közti összetűzések is nehezítsék.

Ogulin az Ogulini ezred fennállásának idején:

Az ogulini várat 1642-ben, az alapjaitól kijavították, mely így már ellenállhatott a megújuló török támadásoknak, sőt mi több, Zrínyi Péter kapitánysága alatt a vár, több szerencsés kimenetelű, török területre történő betörésnek volt a kiindulópontja. Azonban 1693-ban, súlyos vereséget mértek az oguliniakra és a szlunjiak, Ostocc (Oštorc) alatt. Az 1715-ös éhínség, melyre nem volt tekintettel a terület vezetősége, oda vezetett, hogy az ogulini lakosság jó része, egészen Szerémig, illetve Pécs környékéig költözött el.

Ogulin, a Tengermelléki és a Károlyvárosi határőrvidék 1746-os egyesítése után, a 6. Ogulini ezred törzsének a székhelye lett, egészen a Katonai határőrvidék 1873-as megszűntetéséig, sőt az innen sorozottak ezután is közreműködtek minden olyan háborúban, melyet Ausztria vezetett, számos háborúban téve ismerté az „Ogulini” nevet.

Az ebből a korból származó okleveleket szemlélve, nehéz kideríteni, hogy milyen is volt akkoriban magának az ogulini várnak a kinézete, mely sokáig megtartotta építészetileg szerény kialakítását.

Csak a 18. század második felében kezdték meg az újabb épületek felépítését, melyek zöme, alapvetően a vár jelenlegi épületeit jelentik, noha a régi épületek fokozatosan elvesztették eredeti szerepüket.

A vár épületeinek elrendezése:

Lényegében, a valamikori masszív védőfal vonalára ültették rá, a két hengeres toronnyal közrefogott, egyszárnyas, kétemeletes ogulini kastélyt. A kastély hátsó frontján, egészen a 19. századig, egy fából készített, tornác jellegű folyosórendszer volt, amit aztán falazottra cseréltek. Az oszlopos folyosórendszer a kastély emeleteit és a várfalak gyilokjáróit is összekötötte. A kastély udvarát is fallal övezték, mely a várfalak után, a védelem utolsó fokát képezte. Ezen az udvaron volt megtalálható a ciszterna is.

A kastély déli tornyától a Szt. Bernát kápolna irányába haladó falban lévő kapuzatot, mely jelenleg a kastélyudvar kapuja, csak utóbb nyitották meg. A Gyulina szakadék végénél található valamikori várkapu, egy négyzetes tornyon keresztül vezetett át, mely jobbról a védelmi rendszer részét képező Szt. Bernát kápolnának támaszkodott, balról pedig egy valószínűleg egyszintes épületnek. Ezt a kapu egy fából készült hídon lehetett megközelíteni, mely a várárok felett vezetett át. A régi vár délnyugati részét, mely a Vrbovska falu felé vezető útra néz, a 19. század második felében alakították ki, miután a régi falak beleomlottak a folyó medrébe. A vár árkait, valamint a kiszáradt folyómedret is ekkoriban tömedékelték be, így megrajzolva a várat szegélyező falak mai nyomvonalát. Az északi kaput magába foglaló négyzetes torony, melyhez valamikor szintén egy hídon keresztül lehetett jutni, a várfalak északnyugati vonalának a közepén volt, a várfalak ugyanezen vonalát a sarkakon, két további hengeres toronnyal erősítették.

Ogulin kiépítésének dokumentumai:

Ogulin fentebb ismertetett kinézetét, főként Giovanni Pieroni, 1639-es ábrázolása dokumentálja, mely alapján 1642-ben, alapjaitól kezdve felújították a várat. Martin Stier 1660-os ábrája, a fennálló állapotokat mutatja, amit újabb alakzatokkal is kiegészített, különösen az általa javasolt új, délnyugati nyomvonal sarokbástyáival, a köztük lévő kurtinával és árokkal. J. W. Valvasor 1689-es rajza, amit feltehetően egy külföldi személy tolmácsolta leírás alapján készített, meglehetősen pontatlanul ábrázolja Ogulint.

A várfalakon belül, körben, fából készített épületek voltak megtalálhatók. Jelenleg a régi ogulini falak arányai, a kastélyudvar keleti szélén figyelhető meg a legjobban és a késő gótikus, sokszög szentélyű Szt. Bernát kápolnánál, melynek tömege kilép a várfalak síkjából. A kápolna szűk ablakai, teljesen egy puskalőréshez hasonlítanak. Az 1820-as rajz alapján az is megítélhető, hogy a szentély fölött valaha, egy magasabb ráépítés emelkedett.

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.
Ogulin, Matica Hrvatska Ogulin, Poglavartsvo Grada Ogulina (minden itteni adat megtalálható az ogulini 
Polgármesteri Hivatal és a Matica Hrvatska, „Ogulin” című kiadványában). 
Kruhek, Milan: Modruš-feudalni utvrđeni i biskupski grad (Modrus, mint földesúri vár és püspöki városa). 
Magdić, Mile: Doba Ogulinske kapetanje, Doba Ogulinske pukovnije, ulomci, Topografija i povijest Oguline (Az Ogulini kapitányság és az Ogulini ezred időszaka, töredékek, Ogulin topográfiája és története) Zagreb 1926. 
Metež, Ljerka: Povijesno-urbanistički razvoj grada Ogulina (Ogulin városának történeti és urbanizációs fejlődése) 

GPS: É 45° 16.060 (45.267662)
K 15° 13.463 (15.224376)
Bakonybél - Monostor
Új feltöltések, frissítések
19JúnSalgótarján - Baglyaskő
18JúnSzászkézd - vár
15JúnCsesznek - Vár
12JúnBarcarozsnyó - Vár
04JúnMalajesd - Vár  ▪  Döbrönte - Vár
03JúnZalaszántó - Tátika
23MájSzelindek - Vár
Ajánlott látnivalók
Keresési előzmények
Ogulin - Ogulin