Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Imola, Bakbány vár

Imola községtől Ny-ÉNy-ra húzódik a Tóberke nevű völgy. A község szélétől valamivel több, mint 2 km-re, a völgy É-i oldala fölé ugrik ki D-i irányba a Bakbány vár nevű hegynyúlvány, amelynek végén található a sáncvár. Tőle 500 m-re ÉNy-ra, a hegylábánál van az Ördöglyuk nevű víznyelő.

A keskeny hegynyúlvány végén kissé szabálytalan kör alakú, nagyrészt már feltöltődött árok veszi körül a vár belső területét. Ennek szélét jól elváló perem jelzi, legmagasabb része a ÉK-i szélén van. Mérete 28 × 20 m, az árok szélessége 8-14 m között váltakozik. Az egész környéket, így a várat is erdő fedi. Korhatározó lelet a helyszínen nem került elő.

A hely nevére vonatkozóan a legkorábbi adatokat Ila Bálint tette közzé levéltári adatok alapján, így 1677-ben „Bak banya alatt”, 1773-ban „Bakbanya alatt” néven említik a környékét. A múlt századi térképeken „Bagbán alja”, „Bakbány”, „Bak rét” névalakokat találjuk, míg a jelenleg hivatalosnak tekinthető földrajzinév-jegyzékben „Bakbán”-ként szerepel.

Hogy az említett területen vár állhatott, arra először Jakucs László utal, amikor azt írja, hogy a Tóberke után egy markánsan kiemelkedő dombot látni, melyen – a helyi monda szerint – valaha Bakbán vára állott. Jakucs konkrétan nem említi a várat, de nem sokkal később Nováki Gyula röviden leírja, azonban tévesen „Bánk bán vára" név alatt. A későbbi útikalauz is már ezen a néven veszi át az adatokat.

1979-ben Sándorfi György a vár keletkezését topográfiai alapon a tatárjárás előttre valószínűsíti. 1985-ben a helyi származású Lenkey Dénes a várról és Bánk bánról készített tanulmányt, melyhez történeti adatokat is felhasznált, de megállapításait semmivel nem támasztotta alá, így azok puszta feltételezéseknek tekinthetők.

1999-ben a gömöri várakat ismertető megyei vártopográfiai cikksorozat keretében került sor a vár első részletes lírásának és 1989. évi Sándorfi György és Nováki Gyula által készített felmérésének közzétételére.

Imolával kapcsolatosan tudjuk, hogy először 1344-ben említik Nouak alio nomine [Imo]la néven, melyből következik, hogy Novák falu területén alakult ki. Novákot 1295-ben a [Kácsik nembeli] Bejeiek adják el az [Ajtony nembeli] Szuhai családnak. Később a rokon Imolai család birtokában találjuk a falut, a 15. századra pedig már további más családok is birtokosok itt.

A vár eredetét kutatások hiányában sem közelebbi időszakhoz, sem konkrét birtokoshoz kötni jelenleg nem lehet. Korhatározó lelet és történeti adat hiánya ellenére a vár valószínűleg középkori eredetű.

Források

Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az ókortól a kuruc korig,
Magyarország várainak topográfiája - Miskolc 2007

Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén : Várak a magyarországi Gömörben