Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

RecskMagyarországHeves megyeHeves vármegye - Szederjesvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Szederjesvár

A Szederjes-tető Recsktől délre 5 km-re emelkedik, az Oroszlánkőhöz hasonlóan a Kékesről keletre kiinduló mátrai főgerinc hegyeinek egyike. A vár nem a főcsúcson van. A főcsúcsról két oldalgerinc nyúlik ki, a nagyobbik délkelet felé, a kisebbik északkelet felé. A vár az utóbbin (663.5 m) helyezkedik el. Három oldalról meredek hegyoldal veszi körbe, különösen az északnyugati nehezen járható.

A gerinc igen keskeny, 10–12 m széles, a végén pedig, ahol kissé felmagasodik és maga a vár is van, alig 7–8 m szélességű. A vár központi része a gerinc legvégén, a legmagasabb részen van. Széle, pereme az északnyugati és északkeleti oldalon határozható meg, délkeleti oldala azonban törés nélkül megy át a hegyoldalba. Ezért a vár főterületének szélessége csak hozzávetőlegesen határozható meg, kb. 7–8 méterben, hossza 32 m.

A fővárat a gerinc folytatása felől árok védi, ennek hossza 26, szélessége 8–10 m, mai mélysége középen 2 m. Belső oldalán csekély magasságú sánc kíséri. A központi rész többi oldalán nincs felszíni nyoma erődítésnek. 5 méterrel tovább újabb árok következik. Ez azonban nem csak a gerinc tetejét vágja át, hanem mindkét oldalon messze lenyúlik a meredek hegyoldalon. A nyugati oldalon a gerinctetőtől számítva, 10 méterrel alacsonyabb szinten hirtelen északnak fordul, és mintha egy darabig nagyjából vízszin-tesen haladna. Ez a rész azonban erősen sziklás, töredezett, nem világos a vonala és az sem, mennyiben mesterséges eredetű. Ezért ezt a részt a Nováki Gyula 1993-as felmérési rajza nem ábrázolja. E külső árok másik vége, a keleti oldalon még mélyebbre, 15 méterrel mélyebb szintig követhető. Itt azonban egy moderm dózerút megszakította. Az út vonalánál lejjebb nem folytatódik a sánc.

Dénes József felveti, hogy a dózerút valószínűleg a sánc itt vízszintesre forduló részén halad. Ő különben a hegy másik oldalán, a sánc végén mélyen lent, ugyancsak vízszintesre forduló védelmi vonalat tételez fel, bár ezek a vonalak igen mélyen, meredek oldalban vannak. Ehhez hasonló, meredeken lefutó sánc van az ugyancsak középkori Galyaváron is, de annak nincs vízszintesre forduló folytatása az igen meredek hegyoldalon.

A vár sáncait, árkait Pesty Frigyes helynévtárában már említik. A várak felsorolásában Könyöki Józsefnél is szerepel. Pásztor József tudott róla, de a helyszínen nem járt és tévesen a Szederjes-tető 676 m magas csúcsán tételezte fel a várat.

Dénes József 1980–1983 között járt a helyszínen Skerletz Ivánnal együtt, helyesbítették a vár pontos helyét és vázlatos felmérését is elkészítették. A felszínen sok csigavonalas díszítésű fehér cseréptöredéket talált, az Árpádkor késői szakaszából. Legutóbb Nováki Gyula foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, amikor az általa 1993-ban készített felmérését is közölte.

A várra vonatkozó történeti adatokat nem ismerünk. A vár területén található cseréptöredékek alapján annak középkori eredete valószínűsíthető.

Források:
 
NOVÁKI GYULA – BARÁZ CSABA – DÉNES JÓZSEF – FELD ISTVÁN – SÁRKÖZY SEBESTYÉN HEVES MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG Magyarország régészeti topográfiája - 2. kötet - Heves megye - 2009
 
Dénes József - A Mátra-hegység Árpád-kori várai. 1989
A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 53.433 (47.890549)
K 20° 6.785 (20.113083)

Információk: Recsk felől a Nemzeti Emlékpark parkolójáig tudunk autóval menni. A Várbükki erdészeti aszfaltozott út, bármennyire is kecsegtető, tiltó táblával védett, csak kerékpárral használható!

A parkolótól a "Kék +" turistaúton 1,5 km-t megtéve elérjük az erdészeti aszfaltozott útat. Követve a "Kék +" jelzést az úton, cirka 500 métert megtéve elérjük a 'Kék kör"-rel jelzett turistaút kezdetét. Ezen tovább haladva emelkedünk a Mátra gerincén futó országos Kék jelzésig. Ezen kapaszkodunk fel a Szederjes-tető csúcsáig.

A középkori vár a csúcstól ÉK-re kinyúló oldalgerincen helyezkedik el. Jelzetlen ösvényen csak követni kell a vad kerítést, amely a várat a gerincen hosszában felezi. Sajnos ennek okán a vár D-i része nem bejárható. A parkolótól a teljes út, erőnléttől függően 1,5 - 2,5 órás, közepesen nehéz, helyenként meredeken haladó túrát jelent.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv