Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szederjesvár

A Szederjes-tető Recsktől délre 5 km-re emelkedik, az Oroszlánkőhöz hasonlóan a Kékesről keletre kiinduló mátrai főgerinc hegyeinek egyike. A vár nem a főcsúcson van. A főcsúcsról két oldalgerinc nyúlik ki, a nagyobbik délkelet felé, a kisebbik északkelet felé. A vár az utóbbin (663.5 m) helyezkedik el. Három oldalról meredek hegyoldal veszi körbe, különösen az északnyugati nehezen járható.

A gerinc igen keskeny, 10–12 m széles, a végén pedig, ahol kissé felmagasodik és maga a vár is van, alig 7–8 m szélességű. A vár központi része a gerinc legvégén, a legmagasabb részen van. Széle, pereme az északnyugati és északkeleti oldalon határozható meg, délkeleti oldala azonban törés nélkül megy át a hegyoldalba. Ezért a vár főterületének szélessége csak hozzávetőlegesen határozható meg, kb. 7–8 méterben, hossza 32 m.

A fővárat a gerinc folytatása felől árok védi, ennek hossza 26, szélessége 8–10 m, mai mélysége középen 2 m. Belső oldalán csekély magasságú sánc kíséri. A központi rész többi oldalán nincs felszíni nyoma erődítésnek. 5 méterrel tovább újabb árok következik. Ez azonban nem csak a gerinc tetejét vágja át, hanem mindkét oldalon messze lenyúlik a meredek hegyoldalon. A nyugati oldalon a gerinctetőtől számítva, 10 méterrel alacsonyabb szinten hirtelen északnak fordul, és mintha egy darabig nagyjából vízszin-tesen haladna. Ez a rész azonban erősen sziklás, töredezett, nem világos a vonala és az sem, mennyiben mesterséges eredetű. Ezért ezt a részt a Nováki Gyula 1993-as felmérési rajza nem ábrázolja. E külső árok másik vége, a keleti oldalon még mélyebbre, 15 méterrel mélyebb szintig követhető. Itt azonban egy moderm dózerút megszakította. Az út vonalánál lejjebb nem folytatódik a sánc.

Dénes József felveti, hogy a dózerút valószínűleg a sánc itt vízszintesre forduló részén halad. Ő különben a hegy másik oldalán, a sánc végén mélyen lent, ugyancsak vízszintesre forduló védelmi vonalat tételez fel, bár ezek a vonalak igen mélyen, meredek oldalban vannak. Ehhez hasonló, meredeken lefutó sánc van az ugyancsak középkori Galyaváron is, de annak nincs vízszintesre forduló folytatása az igen meredek hegyoldalon.

A vár sáncait, árkait Pesty Frigyes helynévtárában már említik. A várak felsorolásában Könyöki Józsefnél is szerepel. Pásztor József tudott róla, de a helyszínen nem járt és tévesen a Szederjes-tető 676 m magas csúcsán tételezte fel a várat.

Dénes József 1980–1983 között járt a helyszínen Skerletz Ivánnal együtt, helyesbítették a vár pontos helyét és vázlatos felmérését is elkészítették. A felszínen sok csigavonalas díszítésű fehér cseréptöredéket talált, az Árpádkor késői szakaszából. Legutóbb Nováki Gyula foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, amikor az általa 1993-ban készített felmérését is közölte.

A várra vonatkozó történeti adatokat nem ismerünk. A vár területén található cseréptöredékek alapján annak középkori eredete valószínűsíthető.