Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

TarnaszentmáriaMagyarországHeves vármegyeHeves történelmi vármegye - Sarlós Boldogasszony-templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Sarlós Boldogasszony-templom

A magyar kutatók közül  az építménnyel főleg Csemegi József foglalkozott  két cikkében (első ízben 1941­ben, a magyar mérnökök  és építészek hivatkozott folyóiratának 75. kötetében  megjelent tanulmanyában, ahol építészeti szempontból  elemzi a műemléket, majd pedig ,,A Tarnaszentmáriai  templom hajójának stílus-kritikai vizsgálata" címen 1949-­ben, az Antiquitas Hungarica c. gyűjteményben megjelent tanulmányában). Ezekben a tanulmányokban a kultúrára, mivel ez utóbbi Dalmácián át Felső­-Olaszország és Salzburg felé orientálódott, de nem származhatik  a Nagymorva Birodalomból sem, mivel hasonló építmények Morvaországban nem találhatók. A szóban  forgó magyar építmény térmegoldás tekintetében a felsoroltak közül a legfejlettebb. 

A tarnaszentmáriai templom kisméretű építmény, ami román nyugati karzatos kápolnák nagyságának felel meg kb. a 6 x 9 m-­es hajóból keletre apsis indul  ki. Soros rakásu falazatból áll, mintahogy az  a  XI. században általános volt. Térképzése csupán az igen  keveset eláruló homlokzat mögött, belül alakul ki. Az a tér ugyanis amely kívülről hosszanti hajónak látszik, belül  a tulajdonképpeni sík mennyezetű hajóra és az apsis  előtt felemelt kórusra oszlik, amelynek középső négyzete a kereszthajók módján teljes oldalapsisokra szélesedik,  félköreik hosszabbítottak. (...)

A falazat kötése és anyaga arra mutat, hogy az  építmény egységes, s a hajó és a szentély egy időben  épült : itt tehát kezdettől fogva templomról volt szó.  Stíluseredetét Csemegi József a fal melletti árkádok lábazatának elemzése útján igen éles szemmel, hamar felismerte. Ahhoz, hogy román stílusúnak minősüljenek, túlságosan bonyolultak .......................formái valóban keleti eredetűek, és az ott fában, fémben, csontban és stukkóban egyaránt bevált formákból indulnak ki. Az ilyen formák nyugaton mint  arra Csemegi helyesen rámutatott a quedlinburg­i Szt. Szervác altemplomának stukkófalaiból, továbbá a spanyolországi Naranco vizigót palotájából ismeretesek. Az első esetben az építményt Theophánia bizánci hercegnő utasítására építették fel, míg a narancói vizigót palota architektonikus rendszere örmény. S valóban, a Kaukázus vidékén, Arméniában és Georgiában, de egyidejűleg az orosz  művészetben is mindig ugyanazok a díszítőformák és oszloplábazatok bukkanak elő, s ugyanez a helyzet a kopt művészetben is, vagyis mindenütt a Földközi­-tenger  keleti része és a Fekete-­tenger mentén, ahová a hellén művészet hullámai eljutottak. 

Forrás: Mencl Václav : Két ősi építészeti emlék Magyarországon

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 52.657 (47.877621)
K 20° 12.132 (20.202192)

Információk: a templom a település központjában kereshető fel. A bejárati ajtóra rögzített telefonszámon lehet a bejutás felől érdeklődni.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció