Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

ÉrdMagyarországPest vármegyeFejér történelmi vármegye - Hamzsabég török palánkvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Érd-Ófalu - Hamza bég palánkja, Hamzsabég

Buda elfoglalása - 1541 - után, a török megerősítendő helységek közé tartozott Érd is.

Az erőd felépítésének megközelítően pontos idejét csak közvetett adatokkal tudjuk meghatározni, s ezek alapján az 1550-es éveket tekinthetjük az építőjéről Hamza bég palánkjának elnevezett erősség létrehozásának idejéül.

Evlia Cselebi az alábbiakat tudta Hamzsabég palánkáról: "Ezt Szulejmán khán parancsára Simontornya várának bégje, Hamza bég építette". A Hamza bég által épített erőd 1590-ben megsemmisült, majd 1594-ben építették újjá.

A másik leírás, ez is 1663-ból való, s készítője Heinrich Ottendorf:  "Hamsevee (Hamzabég) palánk (a) Budától három órányira fekszik a Duna partján. Igen silány négyszögű alkotmány: minden szögletén félkörű, cölöpökből készült erődítményekkel és sárral tapasztott, fonott falkerítéssel van ellátva. Röviddel ezelőtt építették fel újra, mert Souches tábornok három évvel ezelőtt a régi palánkot a faluval együtt felégette. Ez a falu (b) a palánk mellett kelet és dél felől fekszik s még alig épült fel újra. Néhány lakója van, s ezek legnagyobbrészt rácok. A faluban egy hegyen régi, rombadőlt, sok évvel ezelőtt lerombolt templom maradványai (c) állnak. A Dunából (d) kisebb mocsár (e) ágazik ki, amely a palánkon innen kissé előrenyomul. A vidék Buda és Hamzabég között Buda alatt eléggé hegyes, azután majdnem fél mérföldön át lapos, sík területre ér az ember, amelyen a nagyvezér táborozott. Azután ismét egy hegyen kell átjutni, mely Hamzabégig fokozatosan síkságba megy át; itt már köröskörül tiszta, sík területet lát az ember. De röviddel a falu mögött, Ercsi felé újra egy eléggé magas hegy fekszik, mely jobbfelé messze kinyúlik. Buda és Hamzabég között sok régi és rombadőlt épület áll. Ezekről azt mondották, hogy valaha a magyar királyok kastélyai voltak. A Dunában néhány kis sziget is, melyet Rácvárosnak nevezte. Sok fajd szirti fogoly is adak itt."

Ottendorf leírása mellé rajzot is készített.

Hamzabég-Érd harcászati szempontból nem volt jelentős erősség a XVI-XVII. században. Védműve - korabeli szóhasználattal - csupán palánk volt, kettős gerendasorból és körédöngölt földből készült építmény. A helységet azonban nem erődítése, hanem fekvése tette elsőrendűen fontos katonai célponttá.

1686. szeptember 2-án, Buda felszabadult. 1686. szeptember 4-én az utolsó török is elhagyta Érdet, amely másfél évszázadon keresztül hivatalosan is, később pedig a szokás erejénél fogva sokáig - török nevet viselt.

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Erd/pages/010_torteneti_forrasok.htm

 

 

GPS: É 47° 21.655 (47.360924)
K 18° 56.314 (18.938560)

Információk: Érd-Ófalu a település déli részén fekszik, az M6-os autópálya és a Duna között, a török palánkvár a minaret köré épült.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025