Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

https://www.researchgate.net/profile/Dezso-Hegyi/publication/276185121_Az_erd-ofalui_Szent_Mihaly_romai_katolikus_templom_tartoszerkezeti_vizsgalata_es_rekonstrukcioja/links/592351870f7e9b9979467564/Az-erd-ofalui-Szent-Mihaly-romai-katolikus-templom-tartoszerkezeti-vizsgalata-es-rekonstrukcioja.pdf

173. Érd, Szent Mihály templom

(KÖH 10286)

(Pest megye) Kk, Kú

2009. májusban a templom szondázó régészeti ásatását és falkutatását az épület statikai megerősítését és építészeti felújítását megelőző próbafeltárásként végeztük el, 16,6m2-en. Az épület felmérési dokumentációját a tervező, a ,BME Epítészettörténeti és Műemléki Tanszéke (Krahling János, Zsembery Akos) bocsátotta rendelkezésünkre.

A kutatás feladata a talajmechanikai szondák régészeti feltárása, az alapozási mélységek meghatározása, az épület építési fázisainak meghatározása volt. A régészeti szondák helyeit a statikus tervezővel együtt jelöltük ki.  A régészeti kutatás során 8 szelvényt és 42 falkutató szondát nyitottunk. Az elvégzett kutatással megállapítottuk, hogy a templomhajó és a szentély felmenő falai és a hajófalak alapozása egy periódusban épültek fel, a templom barokk építési fázisának részei. A szentély és a diadalív felmenő falainak alsó, a belső padlószinttől számítva 60 cm-t meg nem haladó szakasza a belső pilaszterek nélkül késő középkori. A szentély D-i oldalán feltárt, visszabontott támpillér is ehhez a fázishoz tartozik és a barokk boltozattól eltérő, háromszakaszos gótikus keresztboltozati rendszerre utal. A templomhoz utólag épült hozzá a torony, a sekrestye és az oratórium és a templombelsóoen a karzat. A templomhajó eredetileg konzolként kialakított boltozatindító pilasztereit a 19-20. sz. folyamán a padlóig lefutó pilaszterekké egészítették ki.

A templom barokk kori és késő középkori alapozásai mellett ezeknél korábbi alapfalakat is találtunk. Az É-i hajófal mellett a vele párhuzamosan futó középkori , falalapozáshoz E-ról egy merőleges fal csatlakozott be. A szentély É-i fala mellett kívül és D-i fala mellett belül szintén korábbi, velük párhuzamos középkori kőalapozás található, a diadalív vonalában az E-i hajósarokhoz, szintén egy E-D-i irányú kőalapozás köt be.

A feltáráson három temetkezési periódust különíthettünk el. Az első sírcsoportot a templomtól D felé eltérően tájolták, ezek a szentély D-i részén kívül és belül kerültek elő. E sírok egy részére ráfedett a szentélyben talált, a gótikusnál korábbi alapozás és a gótikus alapozás is. A második, szintén középkori sírcsoport a mai templommal azonos tájolású, e temetkezések egy csoportját elvágta a barokk kori Ny-i hajófal alapozása. A harmadik sírcsoport a barokk kori újjáépítést követő temetkezéseké, melyek mind a templombelsóben, mind a templom mellett előfordultak.

A templom építéstörténetét az írott források alapján köthetjük évszámokhoz. A közelebbről nem ismert, a késő középkorban nagyméretű, gótikus szentéllyel rendelkező középkori templom a török korban lőporrobbanás során elpusztult ill. nagymértékben megsérült. Az újjáépítés a 18. sz. első évtizedeiben, 1723-ig zajlott le, a szentély falainak alaprajzát, felmenő falainak alsó szakaszát megtartva, a hajót az alapozástól kezdve újjáépítve barokk stílusú templomot építettek. A templomhoz a 18. sz. folyamán karzat, torony, sekrestye és oldalkápolna, a 19. században oratórium épült, a 20. sz. második felében az oldalkápolnát elbontották. 

Munkatársak: Markó Agnes Sarolta régész, Hudák Mariann rajzoló.

RÁCZ MIKLÓS  

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK MAGYARORSZÁGON 2009 

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/26063, 2023. július 1.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Érd-Ófalu elpusztult temploma és kolostora

A lebontott templomról s a hozzátartozó kolostorról 1956-ban készült fényképfelvételek már romos állapotot rögzítettek. A régi templom a Római út mellett épült, az ártézi kút közelében, az egykori uradalmi sóház mellett, részben a mai Liget Thermal Hotel területén.

A fényképeken látható kőkeretes ajtó a barokk stílus jegyeit mutatja, de ez nem zárja ki a templom kolostorának korábbi keletkezését. 1696-ban készített rézkarcon ábrázolt minaret melletti torony talán ezt a templomot ábrázolja. Jovicza Ignácz az elpusztult egyházi épületről rekonstrukciós rajzokat készített, részben a még meglévő romok, részben a szemtanúk visszaemlékezései alapján. A templom egy terjedelmes kolostorszerű épülettömb keleti szögletében állott. Keleti bejáratának díszes, barokk kapujának keretét Bogner Mária sírjánál, a Szent Mihály templom északi falába építették be.  Az egykori templom és kolostor épületének faragott köveit építették be a Lourdes-i Szűz Mária tiszteletére készített barlangszerű építménybe is amelyet a Szent Mihály templom kertjében láthatunk. Jól kivehetők a felhasznált kövek között egy kőkeretes kapu díszített elemei, záróköve, és a csigás kerékvetők is. A plébániaépület kapujánál is láthatunk egy volutás kerékvetőkövet. A r. k. plébánia udvarán még látható néhány régi kőkeretes kapuelem.

Ennek az elméletnek ellentmond  AZ ÉRD-ÓFALUI SZENT MIHÁLY RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIATEMPLOM MÛEMLÉKI KUTATÁSA ÉS HELYREÁLLÍTÁSA - GYETVAINÉ BALOGH ÁGNES – KRÄHLING JÁNOS – ZSEMBERY ÁKOS, 15-20 oldal leírása.

forrás: Tarnay Tünde - Műemlékek és épített értékek Érden

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Erd/pages/008_muemlekek_es_epitett_ertekek.htm