Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KapuvárMagyarországGyőr-Moson-Sopron megyeSopron vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Kapuvár

A vár nevével első ízben III. István 1162-ben kelt oklevelében találkozunk. Eszerint III. István egy Farkas nevű soproni várjobbágynak Kecölben, Vicán és Velemben réteket és malmokat adományozott, mivel "azt a várat, amelyet közönségesen Kapunak neveznek" (castrum illud quod vulgariter Copuu dicitur) a király hűségén megtartotta.

1387. május 17-én Semptén kelt oklevelében Zsigmond király utasította a győri káptalant, hogy Kanizsai János fiait iktassa be Kapu várának és tartozékainak birtokába, mivel azt nékik adományozta " falvaival, adóival, egyházainak patronátusságával, művelt és műveletlen földjeivel, rétjeivel, legelőivel, erdeivel, ligeteivel, vizeivel, halaival, malmaival, gázlóival és egyéb más alkalmatosságaival egyetemben". A vár ezzel megszűnt királyi birtok lenni. A várhoz egy 1492-ben készült összeírás szerint a következő helységek tartoztak: Beled, Kecöl, Pápóc, Szil mezőváros, Bodonhely, Szentmihályi, Ikrény, Barbacs, Sárkány, Bogyoszló, Tamási, Babót, Hidász, Vitnyéd, Szergény, Szentmiklós, Süttör, Hegykő, Homok, Széplak, Csepreg mezőváros, Lövő, Horpács, Iván, Csapod, Újkér és Keresztur mezőváros.

1536-ban a Kanizsai család férfiágon kihalt. Az egyetlen leány, Kanizsai Orsolya kezével a család birtoka Nádasdy Tamásé lett. A vár ezidáig jóformán csak őrhely szerepét töltötte be. 1541-ben elesett Buda, s a Bécs ellen készülő török csapatok betörtek a Rábaközbe. A támadások kivédésére megkezdődött a kastélyok és várak megerősítése. Nádasdy 1542-ben Sennyei Ferencet nevezte ki kapui várnaggyá, aki a következő esztendőben az árkokat újra ásatta és belül latorkerttel vétette körül.

1549-ben a vár építésén olasz mesterek dolgoztak. 1552-ben Bernát mester, 1571-ben pedig Pietro Orsolino tevékenykedett a vár megerősítésén.

Egy 1587-ben készült összeírás a vár lakóhelyiségein kívül (sütőház, öreg szoba, az úr szobája stb.) számos gazdasági célú tárházat (pl. sáfár ház, életes ház, ecetes ház, káposztás ház, torony alatt való pince) sorol fel, ami arra vall, hogy a vár nemcsak katonai, hanem gazdasági központ szerepét is betöltötte.

Ide gyűjtötték és tárolták a várhoz tartozó falvak beszolgáltatott terményeit, a majorok gabonáját és a szentmiklósi szőlők borát. A vár körül kialakult katonatelep a 16. század közepén már mezőváros volt. 1587-ben 37 család lakta.

1594-ben Győr eleste után a török ismét betört a Rábaközbe. Végigpusztítva a falvakat, a kapuvári várat is elfoglalta és négy esztendeig megszállva tartotta.

A Wesselényi-féle összeesküvésben részes Nádasdy Ferenc lefejezése után a kapuvári vár a többi Nádasdy-birtokkal együtt a kincstár kezelésébe került, majd 1681-ben Esterházy Pál nádor örökjogon megszerezte magának.

1683-ban a török ismét Bécs ellen támadt. Amíg a fősereg Győrnél állomásozott, tatár segédcsapatok július 2-án Szentgotthárd és Körmend között átkeltek az őrizetlen Öreg-Rábán. A Rábaközbe is benyomultak, a falvakat fölégették. Csak Kapuvár tartotta magát.

Az 1680-as évekből már többé-kevésbé pontos ábrázolások maradtak fenn a várról. Mathias Greischer metszete szerint a kétszintes, tornyos várépületet téglafal vette körül, négy sarkán ó-olasz rendszerű bástyákkal. A felvonóhíddal ellátott kaput, amelyet ék alakú pajzs (ravelin) védett, cölöphídon lehetett megközelíteni: A 80-90 méter széles várárkot veszély esetén a Kis-Rábából árasztották el vízzel.

A török kiűzését követően Magyarországon berendezkedő császári hadvezetés, a várak egy részének lerombolását határozta el, nehogy egy esetleges fölkelés támaszpontjául szolgáljanak. A lerontandó várakat hat csoportba sorolták. Kapuvár a hatodik kategóriába esett.

1703-ban kitört a Rákóczi-szabadságharc, a Rábaköz hadszíntérré vált. A mindennapossá váló csatározásokról Grubacsevics Ferenc tiszttartó rendszeresen tájékoztatta a Kismartonban tartózkodó Eszterházy Pál nádort:
"…a Kurutzság annyira el szaporodott, hogy akár vizen, akár mezőn akár erdőn embernek keviss maradása vagyon… Kuruczok falurul falura szüntelenül járnak, a napokban Török István Úr katonáj és Szalla vármegye hajduj bé jüttek a Rába között, s Vittnyéd felj mind a két Rábán az hidakat tövibül le vagdolták fáit el egettik, annak utána bé jüttek városra [Kapuvárra], vár előtt lévő házoktúl bé puskásztak egy darabik, ugyan egy hajdujuk el és esett, annak utána el mentek".

1704-ben a vár még a császáriak kezén volt. 1705 decemberében, a dunántúli hadjárat során Bottyán János ostrommal vette meg. A falak rövid ideig tartó lövetése után a Kis-Rába vizét más mederbe tereltette. A szárazon maradt várárkot a Hanyban vágatott rőzsével betömette, és a várat egyetlen rohammal elfoglalta.
Cziráky László várkapitánytól Starhemberg foglalta vissza Kapuvárt, de 1707-ben Bottyán kurucai másodszor is kiűzték Starhemberg Guido vasasait.
A trencséni csatavesztéssel a szabadságharc sorsa megpecsételődött, a kurucok a Dunántúl földadására kényszerültek. Eszterházy Antal generális 1709 júliusában a várat kiüríttette, s hogy az a labancok kezén erősségül ne szolgáljon, leromboltatta.

A vár védőműveinek lerombolásával katonai célokra alkalmatlanná vált. Megmaradt részeit a 18. század közepén az Eszterházy-család kastéllyá alakította. E munkálatoknak különös tárgyi emléke került napvilágra az 1950-es évek végén történt helyreállítás során.

A kapuvári "vár" feltáratlan váraink közé tartozik. Az 1950-es években végzett újjáépítés során falkutatásra nem került sor, így építéstörténete bizonytalan. A középkori vár védőfalainak részletei 1959-ben, illetve 1961-ben földmunkák során váltak ismertté. Bemutatásukra ezidáig csak az északi oldalon Gömöri János régész 1998. évi szondázó ásatása nyomán nyílt lehetőség.

Forrás: Kapuvár város hivatalos honlapja:  http://www.kapuvar.hu/varos/var/

GPS: É 47° 35.594 (47.593227)
K 17° 1.565 (17.026079)

Információk: A középkori vár védőfalainak részletei 1959-ben, illetve 1961-ben földmunkák során váltak ismertté. Bemutatásukra ezidáig csak az északi oldalon Gömöri János régész 1998. évi szondázó ásatása nyomán nyílt lehetőség. A vár nyugati oldalán lévő vizesárka napjainban parkosítva szépen áttekinthető.

Várak.hu mobil applikáció
Új feltöltések, frissítések
14OktSopronkeresztúr - Nádasdy várkastély
11OktVilonya - templom
10OktSzihalom - Árpádvár
08OktMecseknádasd - Schlossberg
07OktTorna - templom
06OktNógrádsáp - templom
03OktDivény - Balassa várkastély  ▪  Divény - Vár
Ajánlott látnivalók
Harminchármas domb
BabócsaHarminchármas domb
Keresési előzmények
Kapuvár - Vár