Pápa vára
Gerő László: Pápa (Budapest, 1959) c. könyve 127-128. oldalán említi az addig fennmaradt csekély vármaradványokat:
1, Az Irhás u. 11 sz alatt levő 1,5 m vastag várfalszakasz
2, Az Irhás u 13. sz. alatti lakóház udvarában egy kulcslőrés és falmaradványok
Link: Tanulmányok Pápa város történetéből
Metszetek a pápai várról
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A pápai vár(kastély)
Csak sejthető, hogy Pápán, a mai belvárosban vagy ahhoz közel már az államalapításkor állhatott valamiféle (talán föld)vár. Pontos topográfiai helyének, állapotának megállapítása a jövő levéltári és régészeti kutatás feladat lesz. Pápán állt a királyi udvarnokok ispánjának egy megerősített udvarháza, talán a jelenlegi Várkastély helyén.
A források szerint a Pápai család építhetett valami erősséget a XV. század legelején, talán 1407-08 körül. A megerősített hely, talán föld, esetleg palánk vár Zsemléren állhatott. nyomait nem ismerjük. Ezek az építkezések valamilyen kapcsolatban lehettek azzal, hogy a Garai család 1430 körül várépítési engedélyt kért és kapott Zsigmond királytól, ez a vár – vagy megerosített udvarház – a mai várkastély kiemelkedésén épült fel.
A pápai vár várnagyai, mind a Garaiak, mind a Szapolyaiak idejében a családok vezető familiárisai közül kerültek ki, jómódú középnemesek voltak. Ez egyben a vár és uradalom jelentőségét is mutatja.
Városunk eredetileg nem volt kerített város. (Ez elnevezésébol – oppidum, mezováros – is következett.) 1543-ra, amikor Martonfalvay Imre deák Pápára érkezett, azonban valami földhányás, talán árok és gyenge palánk vette körül a várost. Ez valószínűleg a mohácsot követő időkben, talán az 1529-es török támadást követően hozták létre. Mindenesetre ahogy Martonfalvay írta emlékiratában: „Az várat pusztán találám, várassát épületlen.” Ekkor kezdenek nagyobb erődítési munkálatokat végezni, vesszőfonatos földsánccal, kör alakú, talán kővel erősített bástyákkal veszik körül. A Martonfalvay által fallal körülvett terület nem terjed ki a teljes városra, a „majorok” kívülrekednek a védelmet nyújtó falakon. Nádasdy Tamás feljegyzései alapján, 1555-ben – mintegy 2986,2 méter volt a fallal védett terület. Ez nagyjából a mai belvárosnak felel meg.
Felértékelődött a Tapolca és a Bakonyér által táplált tó szerepe, mocsárvilágával együtt a védelem része lesz. A vár az osztrák Hadmérnöki Hivatal felújítási terveiben is szerepel. Már a XVI. század közepén többször felmérik, elkészülnek felújítási tervei, de igazából nem sok minden történik. Valamikor a század végén talán egyes részeit új olasz rendszerű bástyákkal építik át. További kutatásokat igényelne a pápai vár ábrázolásainak hitelessége, egymásból való leszármazásának kiderítése is! (1597-ben a pasa új vizes árkot ásatott, ami jelentosen növelte a vár védhetőségét, a város elfoglalása után is. Az árokrendszer kb. 12 méter széles volt.)
„A várnak keleten a mocsaras tó, északon a Tapolca adott természetes védelmet, délen és nyugaton pedig kettős cölöpzettel megerősített sánc, földtöltés és kőfalak, s ezeknek fordulóinál szélesen kiugró szögletes bástyák védik, a városfalak alatt pedig a tóból kivezetett a Tapolcába visszatérő széles vizesárok, a Cinca húzódik. (A Tókert utca felső végétől indult a Böröczky dombon át a posta épülete felé, az Árok utcán át, a Bástya utcán keresztül Irhás utca, Kis tér, Csatorna utca, Flórián utcán keresztül a vár nyugati végénél tért vissza a Tapolcába.)
A mai Városmajor (Tűzoltólaktanya környéke) – Bástya- – Irhás utca helyén, meg a Szent István út – Flórián utca környékén voltak a vár bástyái. A városba csak kapukon keresztül lehetett bejönni. Ezek a Tízes malom, (Tüzes kapu) a Kis tér, (Borsosgyori kapu) Böröczky domb (Veszprémi kapu, vagy Halász kapu), táján voltak. (Esetleg volt egy negyedik kapu valahol a Szent László utca és a Bástya u kereszteződése közelében, ez volt a Szent László kapu.)” [Bognár Imre Ede: Pápa településföldrajza, 64. p.]
A pápai vár esetében, a források nagyfokú pusztulása ellenére viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk, mert a vár leltárai fennmaradtak, Ezek segítségével viszonylag pontosan rekonstruálható a régebbi szobabeosztás, a különbözo korokban végrehajtott módosítások, átépítések rendszere. A leltárak, 1639, 1648, 1694, 1796-99, 1900-16 évekbol állnak rendelkezésre. A leltárak feldolgozását Mithay Sándor végezte el.
A várat az 1740-es évektől kezdődően alakítják lakályosabb kastéllyá. Összhangban az 1752-ben elfogadott királyi rendelettel, amely a bástyás városok falainak lebontását írta elő. Ez találkozott az akkori tulajdonos Esterházy Ferenc óhajtásával is. Az 1750-es években készült el a jelenlegi Katélykápolna és valószínüleg a többi reprezentatív terem is. A kastély fohomlokzata a várkert felé néz, U alakú, nyitott részét talán le akarták zárni. Erre utalhat alápincézett volta és a Nádorteremben levő nagyméretű kép ábrázolása. Az átalakítások az 1780-as évek derekára fejeződtek be.
1771-ben csapolták le a mai Tókertváros helyén hullámzó mocsaras tavat. Ez tette lehetővé a kastélykert angolpark szerű kialakítását, majd később a tókerti városrész létrejöttét.
Forrás: https://varosikonyvtar.papa.hu/
