Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

MADOCSA - templom

Miklós Zsuzsa: Tolna megye várai könyvéből:

A falu K-i szélén emelkedő középkori eredetű templom a Duna árteréből kiemelkedő teraszon található. Tengerszint feletti magassága kb. 94 m, az ártér feletti relatív magassága 1-1,5 m. 

A madocsai, Szent Miklós tiszteletére szentelt bencés apátságot egy ham is oklevél szerint 1145-ben alapította Bikács nb. Bikács kamarás. Annyi bizonyos, hogy az apátság a Bikács nem birtokán létesült a 12. században. A rend 1225-ben itt tartotta káptalanját. A 15. század elején György apát a monostor épületeit helyreállíttatta, és elérte, hogy az apátság az esztergomi érsek joghatósága alá került. 1474-ben az apátságban nem volt konvent, az ekkor kinevezett kommendátor, Gyulai Gergely kötelessége lett az épületek helyreállítása is. 1484-től kb. 10 évre Fülöp miniátor lett az apát, aki Mátyásnak és II. Ulászlónak is dolgozott. A monostor 1541-ben szűnhetett meg. 1562-ben a nagyszombati zsinaton a madocsai apátot nem említik. A török korban várrá alakították. Temploma kéttornyú volt, félköríves kapuzattal, amely a falu 16. századi pecsétjén is látható. Mellette egy 12. századi kápolna is állt.

A madocsai monostor építésére 1147-ben kapott engedélyt Géza királytól a Bikács nemzetség egyik tagja. Feltehetőleg még ekkor, vagy esetleg a 13- században fel is építették Szent Miklós tiszteletére szentelt egyházukat. Virágkorát a 13- század végéig élte az akkor még Benedek-rendi apátság, majd a 14. század első évtizedeiben rohamos hanyatlásnak indult. Több híradás szól arról, hogy épületei düledezőfélben voltak, szinte folyamatosan javításra szorultak. A század végére már domonkos rendi kolostort és templomát Csorba Csaba szerint még a Mohács előtti időszakban megerődíthették, de erre egyelőre nincs bizonyító adatunk. Gaál Attila azt sem látja bizonyítottnak, hogy Madocsa kéttornyú templom a egy „török kastély” közepén állt volna. Erre egyelőre sem régészeti, sem írott források nem utalnak.

Maga a templom a 19. század második felében még részben állt, legalábbis a helybeliek tudtak róla. Pesty Frigyes kérdőívére pl. az alábbiakat válaszolta 1865-ben Névery Ádám, Madocsa jegyzője:

„A Mohácsi gyászos veszedelem után elpusztíttatott a két tornyú roppant abbatiale templom, mellynek romjait, s a két tornyot öszvekötő merészt bolthajtást, a rajta lévő szobrokat, virágokkal cifrázott ablak íveket, a templomhoz ragasztott klastrom s egyébb épületek roppant alapjait még 80. évvel ez előtt bámulással lehetett szemlélni. - Az egyik tornyot a földes urak elbontatva köveit, Bölcskére hordatták s a r Cath: templom építtésére fordították, a másik most is fenn álló régi toronyhoz, 1803-ba nyert engedély melett, a helvét hitvallásuak kapcsolták mostani templomukat.”

„A madocsai kéttornyú templomtól 30 lépésre állt egy faragott kőből épült, sajátságos alakú kápolna, mely 7° hosszú, 5° volt. A helvét vallásúak náddal fedték, idomtalan padokkal töltötték meg, mert: «coloribus diversis, figuris tarnen avium et ferarum deformatum» volt.” Az 1721-ben még ilyen állapotú sacellum  nem az evangélisták jelvényeivel volt-e kifestve?

A hajdani két tornyú templom tehát végleg elpusztult. Egyetlen ábrázolása a református egyház tulajdonában levő 18. századi réz pecsétnyomón látható. A pecsétnyomó még a romok elhordása előtt készült, és felismerhető rajta a két torony és az említett boltív.

A templom tájolásának, a megmaradt falak hollétének tisztázására végzett próbaásatást Gaál Attila. Az 1973-1974. évi kutatás eredményeit és Hallard rajzának adatait összevetve, az ásató az alábbiakban összegezte véleményét: a m adocsai apátság tem plom a a leírásoknak megfelelően két négyzet alapú hom lokzati toronnyal épült, együttes szélességük azonos a hozzájuk csatlakozó félköríves szentélyzáródású hajórész szélességével. A minden bizonnyal három hajós templomot a képen is látható kerítőfallal a kolostor épületeinek nagyfokú leromlása után, de még a török hódítás előtt építhették fel. Ennek lőrésszerű ablakait tekintve talán a Csorba Csaba által feltételezett erődítés bizonyítékát láthatjuk benne. A jelenlegi ÉÉNy-DDNy-i tájolású templom tornya két szint magasságig az eredeti állapotban megmaradt, és a torony DNy-i oldalán levő keskeny lőrés-ablak is sértetlenül maradt ránk. Gaál Attila szerint a mostani templom hajó az eredetihez viszonyítva 90 fokos elforgatással épült, így kerülhetett a megmaradt torony az új épület hossztengelyébe és a homlokzat közepére. A másik torony alapjait ennek megfelelően a hajón belül, a középkori hajórész maradványait pedig a mostani templom D-i oldalán, az évszázadokon át beépítetlenül hagyott nyílt térségen kereshetjük.

Az erődített templomok között említi ezt a templomot Tolnai Gergely, hivatkozva az 1686-os Hallart-féle felmérésre.