Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bethlen, vár - kastély

A Mezőség É-i peremén, a Szamosmelléki dombvidék Bethleni ágában, az itt Ny–DNy-ra tartó Nagy-Szamos bal partján, a D-ről érkező Mélyes (Medgyes)-patak torkolatánál fekszik Bethlen (Beclean) városa, melyet 1325-ben említenek először. Egykori vára valószínűleg 1438-ban épült, amikor a Budai Nagy Antal-féle felkelés után Bethlen Gergely kért és kapott engedélyt Albert királytól egy itteni kővár építésére.

A vár lassan épülhetett, mert ilyen minőségében először csak Bethlen Farkas idejében, 1543-ban említik (addig mindössze a Bethlenek itteni udvarházairól vannak feljegyzések). Ekkor négybástyás, vizesárokkal övezett komoly erősség volt, Szent Farkas tiszteletére emelt várkápolnával. Épületeiről némi tájékoztatást adhat az 1570-ben Patócsi Gáspár és testvére, Patócsi Ferenc utódai közötti megejtett osztozkodásról szóló irat, mely szerint a reneszánsz várból a Fejér- és a Kígyós-bástyát, egy borpincét, két nagy boltot és kilenc kőházat kapott az egyik fél, míg a Kerek- és a Szeges-bástya, szintén kilenc kőházzal pedig a másik fél tulajdonába került.

1589-ben a vár kiterjedt uradalmához már 36 község tartozott. 1659-ben Béldi Pál birtokába került az erősség, melynek területén ekkor jelentős (ház)építkezések kezdődtek (egy Béldi idejéből, 1661-ből való részletes leltár a vár ingó és ingatlan javait vette számba). 1674-ben az un. "fűvesztős bolt"-ban végeztette ki Apafi Mihály erdélyi fejedelem a megsértésével vádolt Bánffy Dénest, akit aztán a falu református templomában temettek el. Béldi kegyvesztettsége után, 1678-ban Apafi adományaként ismét a Bethleneké lett a vár. Bethlen Farkas, Elek és Gergely a közös tulajdonba kapott várat később felosztották maguk között.

A II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc idején a labancok és a kurucok által felváltva ellenőrzött, majd ez utóbbiaktól felgyújtott várat 1707-ben a császáriak használhatatlanná téve lerombolták.

Valószínűleg az elpusztult erősség széthordott köveiből épült fel a 18. századi homlokzatú barokk Bethlen-kastély, ez a négyszög alaprajzú, egyemeletes, erkélyes és manzárdtetős főúri épület, melynek boltíves kapuja felett a családi címer díszlett, s jókora gondozott park tartozott hozzá.

(A faluban volt egy másik – mára elpusztult – Bethlen-kastély is, ez sokszögű saroktornyai után ítélve 17. századi építmény lehetett, emeletes főépületének homlokzati, barokk oromfalát a családi kígyós címer ékítette.)

Források:

Eduard Albert Bielz: Die burgen und ruinen in Siebenbürgen. Jahrbuch des Siebenbürgischen Karpathenvereins. Hermannstadt. 1898. (XVIII). 63-64.

Miski György: Erdély – demográfiai és statisztikai adattár. Erdélyi és Erdélyen kívüli települések ismertetése. Arcanum CD. 2001.

Csorba Csaba – Marosi Endre – Firon András: Vártúrák Kalauza III. Bp. 1983. 400.

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Bp. 1987. 45-48.