Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szentlélek plébániatemplom - egykori templomerőd és erődített óváros

Szepsi (Moldava nad Bodvou) városa Kassától 26 km-re délnyugatra, a Bódva folyó két partján fekszik. Eredetileg Szekeresfalvának nevezték, mivel királyi szekeresek lakóhelye és lótenyészete volt itt. Első írásos említése 1255-ben „Scepusy” néven történik. A települést a tatárjárás után a Szepességből ide költöző németek alapították. A korai Szepsi életét nagyban befolyásolta a görgői királyi nyaraló, a jászói premontrei apátság és hiteles hely, valamint a tornai királyi uradalom közelsége. Emellett ebben fontos szerepet játszott a Kassáról Jászón át Rozsnyóra vezető középkori út is.

A szepsi plébániatemplom a 13. század 80-as éveiben épülhetett, melyet 1290-ben III. András király kiváltságlevelében már említenek, névvel meg nem nevezett plébánosával együtt. Az első templom román stílusban épült a Szentlélek tiszteletére szentelték, mely azonban ismeretlen időben elpusztult. A későbbi gótikus stílusban épült templomnak is csak a szentélye, valamint a hajó falai és déli portálja maradt meg napjainkra.

A 13. és 15. század között Szepsire jellemzőek a Jászói Ápátsággal folytatott birtokperek és viták. 1330-ban az első név szerint ismert szepsi plébánosa László, őt követi János (1345-1351), majd Jakab (1351). A század harmicas éveiben feljegyezték, hogy Drugeth Fülöp, Abaúj vármegye főispánja, telepeseket hozatott be Bodollóba, amely "emberemlékezet óta a szepsi egyház része" volt.

A 15. században jelentek meg Szepsiben a husziták. A Giskra által vezetett cseh zsoldosok megszállták a várost és magas körítőfallal erődítették a templomot és mellette megerősítették a városmagot is. Ez olyan mértékű volt, hogy várnak nevezték Szepsi központját és az erődtemplomot. Giskra uralma Szepsiben 1451-ig tartott. Már 1449-ben Hunyadi János személyesen állt a hadak élére, elfoglalta Szepsit és leromboltatta a városfalakat. Hunyadi seregének távozása után azonban a maradék zsoldosok visszaszivárogtak a városba és így Hunyadi 1451-ben kénytelen volt újfent elfoglalni Szepsit.

A 16. század közepétől kezdve Szepsiben is megjelent a reformáció. 1554-ben az akkor plébános Benedek vezetésével a lakosság nagy része áttért a református hitre. 1458-ban már a reformátusoké a templom, a parókia, a malom és a földek és a szőlők is. A 16. század folyamán kétszer, 1567-ben majd 1580-ban is leég a templom és szintén a tűz martalékává válik 1644-ben. 1705-ben, miután a templom több alakalommal gazdát cserét, II. Rákóczi Ferenc fejedelem utasítására, Szatmáry János generális visszaadta a templomot és a helyi birtokokat a reformátusoknak. A templom és az eredeti katolikus birtok, Eleonóra Magdaléna Terézia (I. Lipót felesége) őzvegy királyné utasítására kerül vissza a szepsi katolikusokhoz 1711-ben.

1794-ben hatalmas tűzvész pusztított Szepsi városában, melyben a templom is teljesen kiégett, csak a puszta falak maradtak meg. Ezt követően tíz esztendeig álltak és áztak a templom falai, majd a templom felújítására országos gyűjtés szerveződőtt. A felújítás során a templom elvesztette eredeti gótikus jellegét. A háromhajós templomteret, egyhajós kupolás templomtér váltotta fel. Az új kupolát 12 beépített dór oszlop tartja. A régi gótikus templomból csupán a szentély és a déli kapu maradt meg. 1854-ben ismét kiégett a templom belső tere, melyet helyreállítottak, de az alapos felújításra 1895-96 között került sor. A 20. század első harmadában új harangok kerültek a toronyba, majd 1935-ben megújították a szepsi templomot.

A II. világháború végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották a torony egy részét. A veszélyes torzót a lakosok próbálták meg ledönteni, de eredményeként beszakadt a kórus és a kupola egy része, ami újabb súlyos károkat eredményezett. 1966-67 között készült el az új 57 méter magas templomtorony, illetve fejeződött be a templom felújítása. 1980-ban újraöntötték és felszentelték a háborúban megsérült és elásott harangokat. 2010-ben megújult a szentély és a sekrestye. Napjainban jól érzékelhető az egykori védőfal nyomvonala, melynek északi részén az eredeti erődfal egy kis felújított részlete is látható.

Források:

Halász Péter - A szepsi katolikus egyház mérföldkövei
Halász Péter - A Szepsi Katolikus Plébánia története - https://halaszpeter.com