Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Fonyód, Várhegy

Fonyód belterületének déli része fölé magasodik a Várhegy, melynek magassága 233 méter és kiváló kilátást biztosít a környékre. A Várhegyen levő földvár a honfoglalás időszakában már megvolt. Az ovális alakú belső területet körbevevő, eredetileg legalább hat-hét méter mély sáncárkot magas sánctöltés kíséri. Szabálytalan ovális alakú központi platója sík, délkeleti része kissé mélyebben fekszik. Igen mély árok veszi körbe, részben külső sánccal. A plató füves tisztás, az árkot és a hegyoldalát erdő takarja. Az árok mélysége több méter, a sánc magassága 1-2 méter. Teljes területe 90×70 méter, 0,46 ha. A központi plató 45×25 méter, 0,07 ha.

A település a honfoglalás után a Lád nemzetségből származó Tar Zerind fia Koppány vezér birtoka lett. A helység első ízben az 1082-ben kelt oklevélben fordul elő ,,Funoldi" alakban, amikor I. László király a veszprémi káptalan birtokait összeírta, és őket azokban megerősítette. Később a pannonhalmi apátság birtoka lett, az 132-37.évi pápai tizedjegyzékben ,,Fonold", ,,Sconold" néven fordul elő.

Fonyód környékén, és magában Fonyódon az 1920-as, 1930-as években Bacsák György kezdeményezésére folytak várásatások. Gönczi Ferenccel és Gallus Sándor régésszel együtt, hármasban kutatták meg a fonyódi Várhegyet. A Várhegyről rengeteg lelet került elő az őskortól a középkorig. Találtak itt neolitikus tűzhelyeket, vaskori edénytöredékeket, de még római kori épületmaradványokat is.

Azonban a legnagyobb felfedezés a „hegy” nevét adó földvár volt.  Ennek során egy kisebb épületet is feltárt, amelyet római téglák alapján római kori őrtoronynak gondolt, de magát a várat középkorinak határozta meg. Több fenékbélyeges, középkori kerámiát is talált, 14—15. századiakat is említ. Feltárta az egykori várárkot, és a várfalakat, valamint a feltételezett lakótorony maradványait is.

A fal feltárásáról a következőket írta: „ egy 60-70 cm széles, 120-130 cm mélységig terjedő, döngölt fal tárult elénk, melyben elég sűrűn ... a fal közepén több ugyanilyen, hengeres cölöphely volt. ”  Bacsák György ásatási eredményeiből egyértelművé válik, hogy a fonyódi Várhegy az idők folyamán mindig fontos szerepet töltött be a környéken, hiszen ha végiggondoljuk, a berek lecsapolását csak 1864-ben kezdték el, így addig csak a fonyódi dombokon volt lehetőség különböző népek letelepedésére, a környező mocsárvilág pedig egyfajta védelmi zónaként funkcionált.

Torma István 1982-ben két szürkésfehér, apró kavicsos anyagú középkori fazék oldalat talált. Ezek alapján középkori várnak határozta meg. A leletek között továbbá az őskori péceli (bádeni) kultúra leletei is előkerültek.

A Várhegy ma is fontos szerepet tölt be, hiszen 2011-ben építették meg a Várhegy Széplátó kilátót, mely 20 méteres magasságával, a környék legszebb panorámája nyűjtja a Balatonra, valamint a kilátóhoz vezető tanösvényt, mely bemutatja a Nagyberek élővilágát és a Bacsák által feltárt Felsővárat is.

Sajnos 2020-ban a kilátó állagromlása oly mértéket ért el, hogy jelenleg a kilátó zárva tart.

Források:

Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig - 2005

Kanyar József - Fonyód története - 1985