Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A gönci vár valószínűleg 1271 és 1288 között épült.

A várat 1288-ban említi először IV. László király oklevele egy birtokadományozással kapcsolatban. Ebben az oklevélben a király megemlíti, hogy híve Leszteméri Péter Gönc vára alatt esett el. Mivel az oklevél az ostrommal kapcsolatban nem említ pontos adatokat, a történészek azt különböző időpontokra teszik 1281-és 1288 közé azzal az eseménnyel kapcsolatban, hogy Aba Amadé testvére Finta nádor híveit ostromolta a várban a király.

Az 1290-es évek elejétől 1310-ig nagy számú oklevél ismert, amelyet Aba Amadé Göncön adott ki. Azonban ezek keltezéséről nem lehet határozottan megállapítani, hogy a várban, vagy a faluban történtek-e.

Amadé egy 1295-és 1310 között keletkezett oklevele említi István comest a gönci vár várnagyát.

A XIV. század elején Károly Róbert -még mint trónigénylő-Amadé nádor gönci várában tartózkodott. Ez idő alatt - valószínű 1304 után - Károly Róbert oroszországi távollétének idején a Vencel király pártjára állt szepességiek és kassaiak megostromolták Gönc várát. István várnagy a támadást visszaverte.

Amadé 1311-ben bekövetkezett halála után fiai - a rozgonyi csata után - Károly Róbert hűségére tértek, így Göncöt is megtarthatták. 1317 és 1318.fordulóján azonban ismét elfordultak a királytól, ezért a király parancsára , más váraikkal együtt Drugeth Fülöp elfoglalta. A várat a király magának tartotta meg, azonban szolgálati birtokként a megyés ispán kezelésébe helyezte.

1324-ben említik Lukácsot, az akkori várnagyot.

Drugeth Fülöp 1327-ben megkísérelte a vár fenntartására szolgáló várbirtok gyarapítását. Az ezzel kapcsolatos oklevélben a király kifejezetten magáénak mondja a várat.

1332-ből ismerjük Drugeth Fülöp fia Vilmos ujvári ispán Valter nevű várnagyát.

Ettől kezdve valószínűleg már nem volt többé önálló várnagya a gönci várnak, ami vagy a jelentőségének csökkenésére, vagy arra utal, hogy közel fekvő várak irányítására közös várnagyot neveztek ki.

1371-ben, 1384.-ben 1407-ben és 1428-ban a vár alatt alapított pálos kolostorral kapcsolatban említik az erősséget.

1391-ben Zsigmond király Bebek Imrének és Detrének ajándékozza a várat. Ez az utolsó közvetlen adat a várról, amely legközelebb XVIII.századi leírásokban már romként tűnik fel.

A vár méreteiből és formájából Feld István arra következtet, hogy az nem volt Aba Amadé székhelye és udvartartásának központja, csak támadásra és visszavonulásra, értékek megőrzésére épült.Tartományúr építtetőjének bizonyára nem volt királyi engedélye az építkezéshez. Erre utal az is, hogy nem tudunk a vár fenntartását szolgáló tartozékokról sem. XIV.század végére a gönci vár már elavult, ezért a Bebek család számára már nem volt érdemes átépítése. Az Amadé-várat, mint több más hasonló építményt legkésőbb a XV.század elején elhagyták.

Forrás:

Feld István: A gönci Amadé-vár ( A Herman Ottó múzeum évkönyve XXII-XXIII. Miskolc 1985) IV.06.31

Gajdos Csaba: A gönci Amadévár. Kézirat, 2010.