Utolsó frissítés: 2025.07.30.
GÖNC - TELEPÜLÉSERŐDÍTÉS
A konkrét adatokat a település körüli erődítményre vonatkozóan Iványi Béla levéltári kutatásai nyújtották, miszerint már 1612-ben Göncön a „város végén való kaput" említik, de a város körüli palánk még 1826-ban is megvolt.
E palánkerődítés komoly védelmet nem jelentett és nem akadályozta meg, hogy 1678-ban Thököly Imre kurucai, majd 1710-ben Viard császári tábornok serege ne foglalják el a települést.
Az I. katonai felmérés Göncöt ábrázoló térképlapján még kirajzolódik a település ovális, belül széles, közel egyutcás alakja, ami feltehetően az egykori palánk-erődítmény nyomvonalát követhette. Napjainkra a településerődítésnek felismerhető nyomairól nem tudunk.
Forrás: Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig
Gönc története a 12. század (1100-as évek) közepére vezethető vissza. Az ezelőtti időszakban vidékünk határgyepünek számított.
A 12. század közepén érkeznek településünk és még kilenc Hernád-völgyi falu német (bajor, frank) nemzetiségű alapítói. A határgyepü északabbra szorul. Göncöt egyes feltételezések szerint egy Konrád mester nevű hospes és emberei alapították. A helység földesura nem más, mint maga a királyné volt. A települést alapítója után (Konrád = Kuncz) Guncznak, Kunczelsdorfnak, azaz Konrádfalvának nevezték el. A helység neve a középkorban a következő változatokban fordult elő: Gunch, Guncz, Gunczy, Gwnch, Gwncz, Gywnch, Gywncz, Conncz, Gewncz, Gench, Gencz. De egyes iratok a Bücij formát is megőrizték. Göncöt az írásos források (Váradi Regestrum) először 1219-ben említik, melyben egy zsujtai német lakos meggyilkolása okán perbe fogtak és a váradi tüzes vaspróbára idéztek két gönci lakost [2] . A 13. század során több iratban – többek között a Váradi Regestrumban – is maradtak ránk források a gönci lakosokról. Gönc ekkor Újvár (a mai Abaújvár várának) uradalmához tartozott. 1299-ben Aba Amadé nádor idehelyezte nádori székhelyét. Gönc egy rövid ideig jelentős kiskirályi közigazgatási központtá válik.
A 13. század végén Aba Amadé kísérletet tett a gönci vár uradalmának kiszélesítésére (egy rövid ideig a gönci várhoz tartozott Garadna). 1301-ben III. András halált követően Amadé Károly Róbert pártját fogta. 1304-ben, a trón másik várományosa, a már megkoronázott Vencel, apja – a cseh király – seregeivel Gönc várát ostromoltatta, ahol Aba Amadé kapitánya, Apród István sikerrel verte vissza a támadókat. Az 1300-as évek elején Amadé nádor itt látta vendégül a száműzött, Lokietek Ulászló lengyel királyt. Amadé hűségéért megkapta Kassa városát a királytól. 1311. szeptember 5-én a város lakói felkelve az oligarcha ellen, meggyilkolták Amadét. A fiai túlélik a támadást és a király ellen kezdenek szervezkedni. Károly Róbert (1308-42) magyar király kiskirályok ellen vezetett hadjáratainak egyik győztes csatájában, a rozgonyi csatában legyőzi a Csák Mátéval szövetkezett Amadé fiakat. Károly Göncöt a várral és vidékével megtartja magának, bár hű embere, Drugeth Fülöp használatra megkapja.
A középkorban Gönc virágzó, kereskedelmi gócponttá alakult. A Lengyel királyságba szállított bor, a Borsó-hegy kövei piaci alapokat adtak a településnek. Sok kereskedő fordult meg a helységben, akik nem csak eladtak, hanem vásároltak is. Ma is fogalom a híres ” gönci hordó „, melynek mérete a századok folyamán változott és alakult a már köztudatba bevonult 136 literes űrtartalmúvá.
Az 1400 – as évek elején Gönc Abauj vármegyének Kassa után a legnépesebb és legnagyobb mezővárosa lett. Gönc vagyona a korabeli adatok szerint 7000 ft és 3500 hordó bor volt. Nem véletlen, hogy Zsigmond király magas hadiadót mért a városra.
Zsigmond korában a települést a pelsőci Bebek család kezén volt.
Zsigmond halála után a rövid ideig uralkodó Albert (1437-1439) özvegye, Erzsébet, hogy fia számára a Felvidéket megőrizze, Jiskra János cseh huszita zsoldosvezérre bízza a területet.
1462 – ben kezdte meg Mátyás király utasítására Szapolyai István nádor felszámolni Jiskra uralmát – bár a Gönchöz legközelebbi huszita központ Jászón volt.. Gönc néhány házát még ma is cseh házaknak nevezik. Alattuk alagút húzódik, mely a hagyomány és a szóbeszéd szerint Kassáig is elvezet.
Egy ilyen ház – mely a Huszita – ház nevet viseli – szívesen látogatott tájháza Göncnek. Mátyás király uralkodásának végén város földesura maga a király lett, neki tartozott a város közössége adófizetéssel. Gönc Mátyástól önálló igazságszolgáltatási és vám-mentességi jogot, és egy másik vízimalom építésének a jogát is megkapja (mivel a korábban épített és használatban lévő vízimalom a pálosok kezén volt, melynek következtében a város és a szerzetes között sok éves pereskedés folyt). Szapolyai István nádor kezébe kerül a város. A nádor halálát követően, Gönc a szepesi káptalan birtokába jutott.
Az 1526 – 1700 – as évek már hanyatlás kora. Talán a legnagyobb pusztítást a Ferdinánd-párti Serédy Gáspár (egyes források szerint az ő nevéhez köthető, a helyi pálos kolostor kifosztása és elpusztítása) követte el embereivel. 1556-ban és 1559-ben törökök rabolták ki és égették fel a várost. Nem csak a török okoz pusztítást, hanem az átvonuló, táborozó német és magyar katonaság is. 1636 – ban Csáky István lett Gönc földesura. A földesúrnak járó juttatásokon túl követel még a falutól évi 2000 ft-ot, mellyel többéves küzdelmet robbant ki a hozzá hű és a régi jogokhoz ragaszkodó gönci polgárok között. A vita öldökléshez vezetett. 1678-ban több felvidéki településsel együtt, Gönc is Thököly Imre, „a kuruc király” kezére került. 1682-ben a német csapatok visszafoglalták a térséget, de folyamatos portyáknak és támadásoknak köszönhetően, a település 1687-re kis híján elpusztult. Gönc lakói a Rákóczi – szabadságharcban (1703 -1711) is tevékenyen részt vettek. A kurucok akkor is kitartottak Rákóczi – fejedelem mellett, amikor 1706 októberének közepén Rabutin császári tábornok hadai kifosztották a várost. 1711 – ben a kurucok a szatmári síkon leteszik a fegyvert. A nagy csatározásoknak vége lett. Azt is mondhatnánk, hogy nyugalom köszönt a városra. A hadak pusztításai után az árvizek és a tűzvészek okoztak gondot. A Hernád többször is kiöntött, akadályozva ezzel a kereskedelmet. A lakosság azonban bámulatos kitartással, hangyaszorgalommal rendbe hozta mindazt, amit az emberi gonoszság és az elemi csapások elpusztítottak.
Forrás: Gönc település honlapja
