Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

„…Vitunj falu fölött ugyan ezzel a névvel, romokban ma is látható a Frangepánok vára, mely a javaik 1449-es elosztásakor Frangepán Istvánra esett, majd 1481-ben Corvin Mátyás is megerősített őket ebbéli birtokaikban.

1575-ben a vár már pusztán állt, és tekintettel arra, hogy 1500-ra felépítették Ogulint - a korszerűtlennek számító Vitunj már mindörökre romokban maradt.”

Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi… 1920.

Engel Pál adatai szerint:

Vitunj, mint castrum a Frangepánoké volt. 1437-ben György kapta nagybátyjaitól (Frangepán I. 283). 1449-ben Istvánnak, a modrusi ág ősének jutott (uo. 270). Castrum. A Frangepánok modrusi ágáé (1466-81).– Rom Ogulintól ÉNY-ra ~ mellett (Szabo 172).

A vár mai állapota:

A vár bejárására, 2009. március 24-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában került sor. A kúp alakú hegyen található romokhoz 300 méteres szintkülönbség leküzdése és kb. 80 percnyi folyamatosan emelkedőúton történő gyaloglás után lehet felérni. A várhegy egy hosszúkás és vékony gerincű magaslat, melynek keleti végében helyezkedik el a vár. Az egykori vár előterét két harántárokkal különítették el a fennsík további részétől. A két harántárok között egy palánkkal védett elővár lehetett, de az árkokon kívül más erődítésnek, vagy épületnek nincs nyoma . A második árok fölé, egy széttárt szárú, patkó alakú ágyútorony magasodik. E torony a vár legépebben maradt része. A patkó alakú torony a belsővár felől nyitott volt, így elfoglalása esetén sem tudta az ellenség hasznosítani. A torony északi oldalán egy egyszerű, tornyok nélküli alsóvár helyezkedett el, melyben fából készült gazdasági épületek lehettek, mivel épületmaradványoknak nyoma sincs. Az alsóvárból a patkóalakú torony háta mögött, egy sziklába faragott járaton keresztül lehetett a belsővár legmagasabb pontján álló, négyszögletes öregtorony előterébe jutni. A felvezető út ezután befordul a nagytorony déli oldalához, majd beér a belső udvarba. A belsővár kaputere mára elpusztult, így nem megállapítható, hogy kaputornyon keresztül, vagy csak egyszerűen a falon át vezetett a bejárat. A vár udvarán egy ma is kb. 2,5 méter mély, kútszerű lyuk van, ám hogy elővízet adott e, vagy csak egy ciszterna volt-e azt nem lehetett megállapítani. A várudvart egy „L” alakú lakóépület fogta körbe, melynek alaprajza ma is jól megfigyelhető. Az udvar déli oldalán nem látszanak épületmaradványok, így valószínűsíthető, hogy ott nem is voltak. A belsővár területén kívül, a palota keleti, külső homlokzata előtti sziklás terep, teraszos kialakítású, így feltételezhető, hogy ott is valamiféle épületek, vagy falak állhattak.

/Szatanek József/