Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Buzsim (Bužim) lerombolt vára a hasonnevű falu melletti, 654 m magas hegyen található. A várat négyszögletűre építették, melynek hosszanti oldala 39 méter, keleti oldala 24,7 métert, nyugati oldala 30 métert tesz ki. A keleti sarkon álló torony 6 m hosszú, 4,2 m széles.

7.25 Buzsim – Bužim, Gradina Buzsim falu kapujában, az út jobb oldalán található a Gradina (652 m tszfm) nevű lelőhely, ami azonos Buzsim középkori várának a helyével. A várról a törökkor előtti időkből nincsenek megbízható forrásaink, s először csak Glavinics püspök 1691-es, a felszabadított Likát érintő vizitációjának leírásában találkozhatunk az említésével „Arces in hoc tractu sunt huius nominis: Buzin (Bužim), Kersmarić (Krčmar), Bogdanić, Smiljan, Ostervica, Hotes vetus et novum…” (kb.: E terület várai ilyes nevekkel:…).

A várnak szabálytalan négyszög alakja van, az északnyugati sarkában egy kerek toronnyal. A vár felvezető útját utólag egy félköríves fallal erődítették meg. A vár ma nagyon rossz állapotban van, a habarcs helyenként teljesen kipergett, s a vár kövei érintésre kifordulnak a helyükről. A vár belső elrendezése a sűrű növényzet miatt már nem figyelhető meg olyan jól, mint ahogy Kukuljević alaprajzán látható. A növényzet kitisztításával, láthatóvá válnának a vár valószínűleg értékes maradványai. A vár valamikori helyiségének falsarkai, a 2000 nyarán végrehajtott terepbejárás során is jól megfigyelhetők voltak.

A vár mai állapota:

A vár területét 2011. 04. 05-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában látogattuk meg. A sziklás, karsztos felszín miatt igen nehezen járható várhegyen lévő vár maradványainak látványa elkeserítő volt. A vár területét benövő sűrű bozótot, kb. egy évvel korábban kivágták, ám a nyesedéket otthagyták tovább nehezítve a vár bejárását. Maga a vár olyannak tűnik, mintha „széthányták” volna. A szépen megfaragott kövek, mindenfelé szétszóródva hevernek, senki el nem vitte őket az elmúlt századokban, noha az elszállításuk sem okozott volna különösebb nehézséget.

A vár, a Gradinának nevezett, kb. délnyugat-északkeleti irányú, hosszúkás dombvonulat déli végének keleti részén helyezkedik el. A hosszúkás dombnak ez a része, egy kb. 10-15 méter mély sziklafalban végződik, majd egy nyereggel folytatódik a domb magasabb része felé. A várba feljutni a legkönnyebben a régi felvezető út, mára ösvénnyé silányult nyomvonalán lehet. A felvezető út a várdomb nyugati oldalának aljában haladhatott, majd egy éles kanyarral felkapaszkodott a domb oldalába. A felvezető út vár alatti szakasza félkörívben megkerüli a vármagot. Ezt a részt a forrás szerint egy fallal is védték, de ma már csak egy, sziklában kialakított, akár szekérrel is járható teraszszerűség utal erre. Az út a vármag délkeleti sarkánál fordul vissza a vár keleti oldalához, majd megkerülhette a tornyot és belefutott az északi nyílt terepbe. Feltehetően itt lehetett a bejárat is. A vármag északkeleti sarkában egykor álló, megközelítőleg kerek alakú toronyból, akár a bejáratot is felügyelet tarthatták, de a várdomb magasabb része felől is védelmet nyújthatott. A vár területe nem foglalja el teljesen a várplató területét, miután az északi várfal és a hegynyeregben folytatódó, sziklafal között, egy kb. 8-10 méteres, nyílt terepszakasz van. A bozótirtásnak köszönhetően jól kirajzolódnak a kb. 0,9-1,2 m vastag falak nyomvonalai, és még a helység beosztás nagy része is megfigyelhető. A vár, falakkal körbezárt területének keleti felében, egy beomlott pince is látható, a beomlás helyén kívül, ép boltozattal.

/Szatanek József/