Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Berzence vára

A vár romja Barsberzence (Tekovská Breznica) község mellett a Garam völgyében, a község fölött emelkedő 445 m magas Hrádok hegyen, az Öreg-patak felett, annak bal partján áll.

A várat valószínűleg az esztergomi érsek emeltette a 13. század végén. Tamás érsek várnagyát, Terpényi Adorján fia Miklóst 1311-ben említik. Csák Máté 1311/1312 telén elfoglalta és lerombolta. Csak halála után került vissza az esztergomi érsekek tulajdonába a romos vár.

Később a várat újraépítették és 1375-ben is az érseké. 1472-ben Vitéz János kénytelen volt átengedni Mátyás királynak. A vár sokak szerint a 16. század első felében pusztulhatott el. A Borovszky féle monográfia viszont azt írja, hogy a törökök rombolták le 1663-ban.

A nagykiterjedésű, „T” alakú vár központi része a „T” jobb oldali szárában, vagyis a vár DK-i oldalán található. Itt látható az a mesterséges árok, amely elválasztotta a központi várat a többi várrésztől. A központi várrész É-i oldalán található az egyetlen jelentősebb összefüggő falmaradvány, mely a kerítőfal 5 m hosszú, 2 m magas falsíkja.

A vár Ny-i oldalát (a „T” bal oldali szárát), is külső falakkal erődítették és néhány épület is állt benne egykor, a sziklás felszínen azonban ma nem látható épület romja. A déli várrész, mely a „T” betű szára, egy erősen lejtős terület. Rajta több szinten teraszosan épült építmények alapfalainak nyomai látszanak, és jól megfigyelhetők a Ny-i oldalon e várrész külső falait rejtő, kb. 50 m hosszú terepalakulatok.

/Karczag Ákos – Szabó Tibor/

Források:

Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. 108.

Soós Elemér: Magyar várak. (1921) OSZK. Fol. Hung. 3105. Bars vármegye. 4. köt. 66.

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája. 1301-1457. I. Bp. 1996. 278.

Peter Gutek – Miroslav Matejka: Menej známe stredného Pohronia. Pamiatky Múzeá 2002/1. 1-2. old.

Dr. Dénes József szíves levélbeli közlése.