Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Keszthely - Szent Mikós-templom (temetőkápolna)

A Keszthely város déli oldalán lévő temetőkápolna minden valószínűség szerint Szentmiklósszeg középkori városrész egykori templomával azonos. A közepén álló romantikus kápolna, olyan egyhajós és egyenes szentélyzáródású templom, mint amilyenek a Balaton környéki Árpád-kori templomok s ezért nagyon valószínű, hogy azonos a városrész nevét adó Szt. Mikós-templom épületével. A hódoltság korában elnéptelenedett településrész romos kápolnáját ugyanis 1713-ban építették újjá, körülötte alaktották ki 1775 után a temetőt. 

A templomot 1909-ben építették át historizáló stílusban Sztehló Ottó és Schadl János tervei szerint. Ekkor emeltek a nyugati oldalra egy tornyot és egy új sekrestyét, és magasították meg egy emelettel a keleti tornyot. A 2000. tavaszán kezdődő felújításkor, illetve a vakolat leverésekor kerültek napvilágra azok a középkori falképek, melyek János evangélista patmoszi látomásait illusztrálják. 

A templom szabadon álló, keleti tornyos, keletelt épület. A hajó téglalap alaprajzú, nyugati homlokzata előtt historizáló, lombard stílusú oszlopos portikusszal. A szemöldökgyámos kapu timpanonjában egy Feltámadás-dombormű és 1775-ös és 1909-es évszám látható. A porticus mögött a fal enyhén rizalitszerűen kiugrik, ez még a barokk átépítés maradványa, miként a nyugati oromfalban a barokk oromzati architektúra megmaradt csonkja is: a két sarokvoluta és a szalagkeret töredéke. Ebből a periódusból származik a déli két befalazott és félig elbontott ovális ablak, mely a falkutatás során került napvilágra, mint ahogy számos másodlagosan beépített kőfaragvány is. A minden jel szerint középkori freskók a torony (az egykori egyenes zárású szentély) déli és keleti oldalát borítják kb. 170 cm-es sávban. Sajnos a torony északi és részben a keleti oldalán a falképeket egy korábbi (?) felújítás során leverték. A festményeket festett keretek osztják két-két mezőre és keretelik alul-felül, mind a torony déli oldalán, mind a hajó délkeleti végfalán. A keleti hajófalon levő keretelés sötétbordó, sötét és világos okker sávok váltakozásából áll, és a vakolatba karcolva jelölték ki a helyét. A falképeket világos okker alapra festették és sötétbordó, vörös vonalakkal kontúrozták. 

Forrás:

Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993) Műemlékek III. Keszthely és Sümeg környéke

Bozóki Lajos: KÖZÉPKORI FALKÉPEK A KESZTHELYI SZENT MIKLÓS-TEMETŐKÁPOLNÁN