Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sajógömör, Várhegy - Gömör vára

Sajógömör (Gemer) község Tornaljától 3 km-re északra, a Sajó jobb partján fekszik. Első írásos említése 1198-ban "Gomur" alakban történik, majd 1216-1240 között "Gumur", ezt követően 1289-től „Gemer" formában szerepel a korabeli forrásokban. Nevét a török eredetű régi magyar Gömör személynévből kapta. A település Gömör vármegye egykori központja és névadója.

A község északi részén emelkedő Várhegyet, már az újkőkortól kezdődően lakták. Fontos életteret jelentett a rézkor és a bronzkor népeinek is, amit számos lelet igazol. A Várhegyen a középkori vár a 11-12. században épülhetett. Feltehetően a legkorábbi várispánságok egyike működött itt.

A vár első középkori említése Anonymus írásainak köszönhető 1200 táján. 1216-ban várföldjeivel kapcsolatosan szólnak a források róla, míg ispánjáról az első adat 1240-ből származik. A település és az erősség 1270-es évekig királyi birtok volt. Ezt követően került királyi adományként a Kacsics nembéli Simon fiainak, Miklósnak és Simonnak kezére.

A várat 1291-ben Simon fiai elcserélték sógorukkal, Márkus fia Batiz ispánnal. Az erősségről a következő évszázad végéig nincs adatunk, csak 1389-ben és 1392-ben említik. A huszita terjeszkedés időszakában, valamikor a 15. század közepén a cseh zsoldosok fészkelték be magukat a várba, melyet Mátyás király serege 1458-ban foglalt vissza. Az ostrom alkalmával a vár valószínűleg elpusztult, mivel nem történik többet említése. Azonban mivel a kutatások nem mutaták ki egy jelentős ostrom nyomait, így a vár husziták kiúzése utáni lerombolásának a valószínűsége is feltételezhető.

A vár a település északi végén, az északi irányban emelkedő dombvonulat déli, kiemelkedő magaslatán helyezkedik el. A Várhegy területe régóta erdővel borított. 1993-1995 között került sor, az erősség részleges régészeti feltárása, a rimaszombati múzeum régészének, B. Kovács István irányítása mellett. A szakember meglátása szerint a vár központi dombja egy mesterséges halom, amelyet a várárok kiásásakor keletkezett földből emeltek. A vár központi magját az északi, a nyugati és déli oldalon, egy 15–22 méter széleség között váltakozó árok övezi, melynek mélysége meghaladja a 4 métert. Az árok külső peremén a kitermelt földből sáncot építettek. A régészeti kutatás idején az árok és a sánc átvágásakor belső sáncszerkezet nyomait nem találták. Az erősség védművekkel számított teljes területe, észak–déli irányban 80 méter, míg kelet–nyugati irányban 58 méter.

A vár központi platójának védett területe 30 x 24 méter. Az ezredforduló előtt végzett ásatáskor, a plató északi részén egy patkó formájú torony alapfalait tárták fel. Falainak vastagsága 2 méter, míg belső mérete pedig 3,5 x 2,5 volt. A délnyugati sarkán a kutatók egy lépcsőfeljárót azonosítottak. A torony feltehetetően többszintes épület volt. A toronytól pár méternyire délnyugatra egy további, kör alaprajzú építmény csekély maradványainak nyomait fedezték fel, melynek belső átmérőjét 3 méter nagyságúnak határozták meg. Miroslav Plaček véleménye szerint ez egy ciszterna lehetett. A platón egy további objektumot is sikerült azonosítani. Egy kéthelyiséggel rendelkező épület maradványait, melyet ásatók a leletanyag alapján a 15. század közepére kelteztek.

A kutatás során talált leletanyag jelenleg, a 12. századi időszaknál nem keltezhető korábbra. A meghatározó leletek többsége a 14–15. századra teszik az erősség fő időszakát. A rengeteg kerámiatöredék és a gazdag fém és üveganyag lelet mellett, igen kiemelkedő volt a 23 darabból álló éremlelet felfedezése. A pénzérmék többségét Mátyás király (1458–1490) dénárjai alkották, néhány hamis érme mellett.

Sajnos a kutatások arra kérdésre vonatkoztatóan, hogy a vár lehetett-e valóban Gömör megye székhelye, ispánsági vára, a kapott eredmények még nem adnak jelenleg megbízható választ. Ennek megválaszolásához további, kiterjedt feltárásra lenne szükség. A Várhegy egész területén számos újkori bolygatás teszi nehezen kutathatóvá a helyszínt. A település 2006-óta tervezi, a vár túrisztikai fejleszését, de a bejárásaink szerint nem sok minden történt azt elmúlt húsz esztendőben. A vár területe még lombmentes időszakban is több helyen nehezen átjárható, korlátozottan áttekinthető.

További tisztázandó kérdés a Várhegytől alig 200 méterre ÉK-re elhelyezkedő őrtorony, vagy elővédmű szerepe és kapcsolata is a várral.

Keserű László - 2025-2026

Források

Plaček–Bóna: Encyklopédia slovenských hradov. Bratislava - 2007
B. Kovács István: Sajógömör, Várhegy régészeti kutatása 1993–1995 - 2003
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - Gömör és Kishont Vármegye
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára... Pest 1851
Keserű László: Sajógömör, Várhegy - 2025-26 - www.varak.hu
A lidar képrészlet és mérés: https://www.freemap.sk/