Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Lakszakállas - Túriszakállas református templom

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - KOMÁROM VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. monográfiájában: "Túriszakállas, csallóközi magyar kisközség, mindössze 37 házzal és 342, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Postája Lakszakállas, távírója és vasúti állomása Bogya-Gellér. E községet IV. Béla 1268-iki oklevele várföldnek mondja és már ekkor említi Szent Mihály tiszteletére épült templomát. Nevét a Thúry családtól vette. 1460-ban Egyházas-Szakállas néven, a komáromi vár tartozékaként van említve, azután a Thúry család kapott reá adományt. 1631-ben, Thúry István magvaszakadtával, Egyházas-Szakállast Püspöky Jakab kapta nádori adományban. Később az Amade családé lett és ezektől a Ghiczyek vették zálogba; később tulajdonukba ment át és itt kastélyt is építettek. Most Ordódy Pálné, szül. Ghiczy Teréziának és dr. Nagy Vilmosnak van itt nagyobb birtokuk. A katholikusoknak csak kápolnájuk van, melyet Ghyczy Rafael építtetett és 12,000 forintos alapítványt tett le az ugyancsak általa épített iskola és a kápolna fentartására, továbbá a tanító és káplán fizetésére. A mostani református templom volt a már említett ősi templom, melynek idomai ma is elárulják régiségét. A török világban erősen megrongálódott és akkor építették hozzá hátulsó részét. Ide tartozik Amaderét puszta, mely még az Amade család birtoklásának az emléke".

A templom a falu közepén épült egyhajós épület, épült a 13. század második felében. Ezt támasztja alá IV Béla 1268-ból származó oklevele is, amelyben Zakalus község templomát említi. A késő gótikus korban (16. század első fele) a templom átfogó átépítésen esett át. Az eredeti szentélyt lebontották, hogy a hajó keleti irányban meghosszabbítsák. A megnövelt templom, amelynek hajója körülbelül kétszer olyan hosszú volt, új, a hajóval azonos szélességű szentélyt is kapott. Ezt külső támpillérekkel támasztott hálóboltozattal építették. A presbitériumhoz az északi oldalon egy téglalap alakú sekrestye csatlakozott. A 18. században, a török kiűzése és a lázadások befejezése utáni helyreállítás időszakában a harcokban megrongálódott templomot barokk stílusban építették újjá és eltávolították az északi sekrestyét (az összeomlás szélén állt).  A 19-20. század fordulóján a hajó nyeregtetőjét átépítették. Az 1930-as évekig a templomnak volt egy kis tetőtornya és egy tégla előcsarnoka a templomhajó déli falánál. Az épületet 1936-ban alaposan felújították, és a mai formájára alakították át. A tetőtornyot eltávolították, és a hajó nyugati homlokzatához tornyot építettek.