Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagyócsa, Erődített templom

Nagyócsa, 1899-ig Ocsova (Očová) község Zólyomtól 14 km-re északkeletre, a Polyána (Poľana) hegység déli lábánál fekszik. A falut az írásos források 1263-ban említik először határpontként a patakot megjelölve „Olchua” néven a zólyomi váruradalom határának leírásában. 1406-ban „Ocsowa”, 1424-ben „Ochowa” néven már a véglesi váruradalom részeként került említésre. 1454-ből származó, V. László magyar király által kiállított okirat arról tájékoztat, hogy Ócsán vámszedő állomás volt.

Nagyócsa templomának építése a 14. század elejére tehetó, melyet a Mindenszentek tiszteletére szenteltek. Oltárát Lőcsei Pál mester készítette. A 16. század elején a templomot erős védőfallal vették körül. 1641-ben a templomhajóhoz zömök tornyot építettek, majd a templom védelmét többszőr is megerősítették.

A templom gótikus szentélye egyenes záródású, a hozzáépített sekrestye dongaboltozatos. A templomhajónak korábban festett kazettás mennyezete volt. A gótikus falfestmények Szent László legendáját és szentek alakjait ábrázolják, de javarészt még mészréteg alatt rejtőznek. A templomot a 18. század második felében barokk stílusban átépítették.

Legfontosabb védelmi szerepét a török időkben töltötte be. Ekkor Nagyszalatna templomvárához hasonlóan, komoly szerepet játszott a környék védelmében. Ismert egy 1571 áprilisában íródott levél, melyben Balassa László a véglesi magyar helyőrség kapitánya, arra kéri Ygl Vilmos királyi főbiztost, hogy küldjön Nagyócsa és Szalatna erődített templomainak védelmére 40-50 gyalogost. Az 1578-as országgyűlés intézkedett a templom védőfalainak megerősítésére, majd 1585-ben tovább erősítették és bővítették. A források szerint 1586-ban a Körmöcbánya által fizetett 30 zsoldoskatona őrizte a templomvárat. A török idők végéig, mind a templom, mind a település osztozik további sorsában, a közeli Nagyszalatna hányatottságában.

A templomt övező szabálytalan alaprajzú védőfal mérete 45 x 48 méter, míg magassága a belső védett oldalon 1,5 méter. A védőfal déli, dél-keleti, meredek oldalát támpillérekkel erősítették. A napjainkban látható visszabontott, nagyrészt cseréppel fedett kőfalon lőrések már nem fedezhetők fel. A falazat az északnyugati részén létesített újkori kocsibejáró miatt megszakad. A főbejárat a déli oldalon került kialakítotásra, ahol egy fedett építményen keresztül lehet a templomkertbe jutni. Emellett még az észak-keleti egy gyalogkapu töri át a védőfalat.

A település híres szülötte, a felvilágosult tudós és polihisztor Bél Mátyás (1684-1749), kinek születésének 300. évfordulóján 1984-ben emelt emlékműve, a templom keleti előterében, az iskola mellett látható. A feltételezések szerint itt állt egykoron Bél szülőháza.

Keserű László, 2025

Források:

Matunák Mihály: Véghles vára. Kreisler, Breznóbánya, 1904
Karczag Ákos - Szabó Tibor - Felvidék és Kárpátalja erődített helyei I-II. 2018
Keserű László: Terepbejárási feljegyzések - 2025 - www.varak.hu
A település honlapja: https://www.ocova.sk/