Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagyszalatna, templomvár

Nagyszalatna (Zvolenská Slatina) község Zólyomtól 10 km-re keletre, a Szalatna-patak jobb partján fekszik. A falut az írásos források 1263-ban említik először. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepel, amikor plébániáját a zólyomi plébániák között említik. Ekkor templomát a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelték. Ennek valószínűsíthető  magyarázata, hogy ebben az időben a keresztes lovagok voltak e vidék, vagyis a véglesi uradalom birtokosai.

A szalatnai templomot legkorábbi formájában valószínűleg már a  13. században felépítették. 1467-ben gótikus templomot építettek belőle, amely teljesen kőből épült, négyzetes hajóval és négyzetes toronnyal. A templomot állítólag falak kötötték össze a kolostorral, amely egykor a mai sajtgyár helyén állt, és magában foglalt egy tavat is, amely a templomtól délre helyezkedett el.

A templomot a 16. század közepe táján erős védőfallal vették körül. A megerődített templom ezt követően fontos szerepet játszott a török fenyegetések idejében. Ismert egy 1571 áprilisában íródott levél, melyben Balassa László a véglesi magyar helyőrség kapitánya, arra kéri Ygl Vilmos királyi főbiztost, hogy küldjön Nagyócsa és Szalatna erődített templomainak védelmére 40-50 gyalogost. A töröktől vészterhes korban, a szikla alapzaton emelkedő templomvárat, a védőfalon kívül palánkfal is övezte. 1575 decemberében a törökök Kisszalatnára törtek, sok embert elhurcolva. A Nagyszalatnai őrség visszafelé útjukat állta és a véglesi lovasság közreműködésével szétverte az ellenséget, kiszabadította a foglyokat. 1584 január havában a folyamatos török zaklatás és élelemhiány miatt, a helybéliek meghódoltak és adót fizettek a töröknek. Az ezt követő nyolc évtizedben a harci események keresztüzében a Nagyszalatna a környező falvakhoz hasonlóképp számos támadást szenvedett el.

A templom a viharos idők elmúltável egyre rosszabb állapotba került. A ma is látható egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom, az egykori templom helyén építették fel és 1787-re készült el. A templomhajóhoz kápolna, sekrestye és torony csatlakozik. Az egykori védőfalat a 18–19. században jelentősen visszabontották. Ennek ellenére, az impozáns fal még most eléri néhol a 4 méteres magasságot a külső oldalon, de lőrések és védelmi elemek napjainkban már nem láthatók.

A templom homlokzatát az 19 és 20. században is módosították, így alakult ki klasszicista stílusa. A II. világháború után kijavították az épületet. A belső berendezése a 20. századból való. A templom erődítményének kapujában egy Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt kápolna állt.

Keserű László, 2025

Források:

Matunák Mihály: Véghles vára. Kreisler, Breznóbánya, 1904
Karczag Ákos - Szabó Tibor - Felvidék és Kárpátalja erődített helyei I-II. {2018}
www.pamiatkynaslovensku.sk/zvolenska-slatina-kostol-povysenia-sv-kriza