Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Végles. vár

A Szalatna patak völgye fölé magasodó hegy É-i kiugró sarkára épült fel a XIV. század második felében a vadászatot oly kedvelő Nagy Lajos király utasítására Végles korai magja. Ezt a kutatások a K-i palotaszárnyban fedezik fel, aminek korát elárulják a napjainkig fennmaradt gótikus stílusú ajtó és ablaknyílások. A korai vadászkastély részleteit csak egy régészeti kutatással lehetne pontosan feltérképezni. Hasonlatos lehetett a dunántúli Gesztes királyi vadászkastélyával, amit szintén Nagy Lajos király emeltetett. Végles vára napjainkban látható formáját a XVI. században nyerte el, míg a végleges alakját a XIX. – XX. századi nagyszabású átépítésekkel kapta meg.

A védelmi képességeit jelentősen rontó D-i magasabb hegy felől mély árokkal elválasztott erősségbe egy 2002-ben helyreállított négyzetes alaprajzú kaputornyon keresztül vezet az út.

A bejáratot a középkorban felvonóhíd védelmezte, ennek megmaradt a láncnyílása is. A tágas külsővár udvarán helyezték el a gazdasági épületeket, istállókat és raktárakat. K-i irányban boltíves átjáró vezet a belsővár udvarára. Érdemes megfigyelni a középső ívet, mely a legrégibb, gótikus stílusú, míg a két másik már újabb-kori, téglából készült. Az U-alakú palotaszárnyak hatvan esztendeje még pompás berendezésű főnemesi vadászkastélyként szolgálták Habsburg Frigyes főherceget.

A vár a II. Világháborúban elszenvedett károk és tűzvész pusztítása után évtizedeken keresztűl egyre romosabb állapotba került.

A változás 2002-ben kezdődött első körben a kaputorony helyreállításával. Ezt követően 2003-2004-ben az északnyugati ágyúbástya rekonstrukciója történt meg. 2009-ben kezdtét vette az a nagyszabású helyreállítás, amely a vár teljes helyreállítását és hasznosítását tűzte ki célként.

Az épületbe négycsillagos szálloda és konferencia-központ került, amely 2015-ben megnyitotta kapuit. Az új terek mellett újjáépítették a palotaszárnyakat, a lovagtermet, a várkápolnát és a tornyokat, bástyákat is. A korábbi ágyúterasz helyére üvegcsarnok épült.

Az emeletes lakóépület külső oldalait hatalmas támpillérek támasztják. A régészeti kutatások szerint a K-i palotaszárny a legrégebbi, még Nagy Lajos idejéből, a XIV. század közepéről származik. Itt láthatjuk a lovagtermet, melynek helyreállítása impozánsan sikerült.

A védelmi jellegű épületek közül a palotaszárnyat körülvevő szabálytalan ötszögű várfalat minden sarkán egy-egy ágyúbástya tagolja.

Ezek közül az ÉK-i és a DK-i kerek rondellák, míg a többi sokszögű ágyúbástya. Érdekesség, mivel egyetlen eddig kiadott alaprajzon sem szerepel, a D-i várárok DK-i sarkában, különállóan felépített ágyúrondella, ahonnét a védők ellenőrzésük alatt tarthatták a várárok előtti lassan emelkedő hegyoldalt.

2016 őszi bejárás alkalmával csak a külső várudvar megtekintésére volt módunk, a belsővár udvar és a belső terek látogatására, rendezvény előkészületek miatt nem volt lehetőségünk. A vár belső része túravezetéssel látogatható, melynek időpontjairól a vár honlapja tájékoztat. Célszerű ennek megfelelően tervezni a programunkat.

Története:

Engel Pál történész adatai szerint Végles korai épülete azonos azzal az 1368 – 1381 között „Liget” néven említett vadászkastéllyal, amit Nagy Lajos király építtetett a zólyomi erdőrengetegben. Mivel már elkészült a zólyomi királyi palota, Végles vadászkastélya sokkal szerényebb kivitelű lehetett, de ellátták védelmi jellegű részekkel is, mivel egy 1380-as oklevél kifejezetten várként {„castrum”} szerepeltette.

A zólyomi királyi ispánság felügyelete alá tartozó vár, amit először 1390-ben nevezték „Véglesnek”, 1424-ben Cillei Borbála királyné javadalmai közé került. Habsburg Albert király szintén a feleségének, Erzsébetnek adományozta oda, aki rövidesen elzálogosította udvari hívének Ebersdorfi Reinprechtnek.

Az úrnő kiskorú gyermekének, a csecsemőként magyar királlyá koronázott V. Lászlónak segítségére az országba behívott Jan Giskra cseh huszitavezér két kapitányának Jodoknak és Henningnek zálogába került váruradalmat.

A törökkel vívott vesztes mohácsi csata után kitört belháborús időszakban Végles a Ráskay família zálogát képezte. Mivel a főúr Szapolyai János királyt támogatta, 1530-ban Habsburg Ferdinánd király híve, Thurn báró a fegyvereseivel megszállta.

A következő évszázadokban is gyakran változtak birtokosai az egyre É-ra terjeszkedő török hódoltság elleni védekezésül kiépített végvárrendszerben fontos helyet elfoglaló véglesi várnak.

Tőle D-re, Divény várát 1575-ben véres ostrommal foglalta el a török, azóta egyre kerülgették a portyázó lovasok. Véglest adományként 1558 – 1568 között az egri hős várkapitány, Dobó István is birtokolta, az ő várkapitánya Zeleméri László két bástyát is építtetett a védelemi képességek fokozására. Ennek ellenére sohasem számított nagyobb hadászati fontosságú helynek, mivel a D-felől emelkedő hegyről könnyen támadhatták.

A török hódítók nem tudták elfoglalni, míg a Habsburg császári ház önkényuralma ellen felkelt Bocskai István hajdúcsapatai 1605 végén néhány napi ostrommal bevették. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem serege 1619 – 1626 között többször is megszállva tartotta a kardcsapás nélkül kaput nyitott erődítményt.

1636-tól a Csáky grófok földesúri hatalma alá tartozott a váruradalom egészen 1690-ig. Közben Thököly Imre, a törökkel szövetséges „kuruc király” lovasai kétszer is elfoglalták. 1690-ben az Esterházy főnemesi család zólyomi ága vásárolta meg. Mivel ők a Habsburg császári ház rendíthetetlen hívének számítottak, váraik – köztük Végles is – elkerülték az 1701-es felrobbantási parancsot.

Utolsó katonai jellegű szerepét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején játszotta, mikor öt esztendeig álltak őrséget benne a felkelők. 1711 után is épségben maradt, de a barokk stílusú átépítés után a lakóépületeit erősen átformálták.

1870-től Nemeskéri Kiss Miklós volt honvédezredes, majd utolsó tulajdonosa Habsburg Frigyes főherceg utasítására végeztek jelentősebb átalakításokat rajta.

A fényesen berendezett és ismét vadászkastélyként használt épületet 1944 végén érte a pusztulás, amikor a falai között német csapatok védekeztek. A véres csatában kigyulladt és teljesen kiégett a főnemesi lak.