Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Modor - Modra, Szlovákia, Felvidék, Pozsony történelmi vármegye - városfalak
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Leírása:
Modor {Modra} városának történelmi magját egy ÉNy – DK-i irányú hosszú főutca és az abból Ny-felé kiágazó kisebb mellékutcák jelentik. Ezt a területet védelmezte az 1610 – 1646 között emelt városfalak és tornyok rendszere. Három kapun keresztül lehetett bejutni a borkereskedelméből meggazdagodott és 1569-ben a szabad királyi városok rangjára emelt városba. Ebből kettő a főutca két végén, míg a harmadik a Pozsony felé vezető DNy-i oldalt nyílott.
Egy 1736-os látképen még ó-olasz bástyás erődítménnyel körbevéve ábrázolták a települést, ennek létezéséről azonban nem maradt fenn más adat. A vészterhes háborús idők elmúltával a város növekedését akadályozó falakat jelentős részét {az alsó kaput 1874-ben, a bazinit 1882-ben} lebontották. Napjainkat mindössze csak a négyzetes É-i városkapu, a falak kisebb részletei a polgárházak közé beépülve és egy borozónak átalakított, kör alakú torony érte meg.
Megközelítése:
Szlovákia Ny-i részén, a Kis Kárpátok hegység K-i lejtőjén fekszik a bortermeléséről híres Modor {Modra} városa, melyet a Pozsony {Bratislava} felől személygépkocsival érkezők az 502-es, míg a Nagyszombat {Trnava} felől az 504-es főúton érhetik el. Vasútja nincs, ezért a vonattal utazók Bazin {Pezinok} állomásáról busszal juthatnak el a településre, melynek csekély középkori védőműveit a szép régi polgárházak közé beékelődve tekinthetik meg.
Története:
-- A Kis Kárpátok K-i lankáján fekvő Modor városát – mint a szomszédos Bazint és Szentgyörgyöt is – az Árpád-házi királyok idején beköltöző német ajkú telepesek szorgos munkája virágoztatta fel. Fő tevékenységük a szőlőtermesztés és az ebből származó borkereskedés volt.
1287 jan. 25 – IV. László király érdemei fejében – mivel az előző évben várjobbágy társaival együtt az uralkodó számára visszafoglalták a fontos pozsonyi várat -- Péter fia Jánosnak adományozta Modor települést annak határai megtartásával.
1301 – 1321 – Ebben az időszakban Pozsony vármegye nagyobbik része – Habsburg Ágnes özvegy királyné apácakolostorbeli ellátásának címén – az osztrák herceg birtokában van. A polgárok legnagyobb félelme az É-i irányból várható fenyegetés volt, amit a nagyhatalmú Csák Máté trencséni oligarcha jelentett. Bár ezt a vidéket soha nem tudta elfoglalni, de zsarnoki uralmával akadályozta a lakosság szabad kereskedését.
1326 – Károly Róbert király az egyik oklevelében elpanaszolta, hogy Máté nagyúr a modori lakosokon mennyit zsarnokoskodott és a szőlők után milyen terheket vetett ki rájuk.
1361 körül – Hatalmas tűzvész pusztít a településen.
1361 dec. 25 – Mivel Modor kiváltság levelei elégtek a legutóbbi tűzvészben, Nagy Lajos király ismét kiadatja őket. Eszerint szabadon választhatják bírájukat, aki minden ügyben ítélkezhet. Az uralkodó más, mezővárosi kiváltságokat is adományozott a fejlődésnek indult helységnek.
1365 – Egykorú oklevél szerint a nagyszombati polgárok szabadon művelhetik a szőlőföldjeiket Modor város határában.
1386 ápr. – Az egész Pozsony vármegyét Anjou Mária – akinek férje Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgróf volt -- és Erzsébet királynők elzálogosították Jodok és Prokop morva őrgrófoknak azok katonai támogatása fejében. Ez idő alatt az ő familiárisuk állt a nemesi vármegye élén. Míg a morva csapatok békésen vonultak be a zálogba került várakba, a magántulajdonban álló Bazin és Szentgyörgy várát – bár arra nem vonatkozott a zálog! --erőszakkal elfoglalták.
-- Nem ismert, hogy a morvák megszállták volna Modort is, de valószínűsíthető. {?} 1388 – Az uralkodó egyik leghűségesebb hívének, a lengyel származású stiborici Stibornak adományozta oda Modor mezővárosát.
1389 jan. 1 – Mivel Zsigmond király megfizette a kölcsönt, Jodok morva őrgróf visszaszolgáltatta a magyar korona uralma alá a megszállt Pozsony várát és városát, valamint a többi várbirtokot. Vele ellentétben a testvére, Prokop őrgróf nem volt hajlandó kivonulni a megszállt erősségekből, ezért ellene Zsigmond hadat vezetett.
1390 máj. – jún. – Zsigmond király az ÉNy-i vármegyékbe vonult, hogy visszafoglalja a Prokop morva őrgróf által birtokolt várakat. A királyi csapatok rövidesen bevették Bazint – és valószínűleg Szentgyörgyöt – is, amik újra a Bazini bárói család urasága alá jutottak.
1399 – A király megerősítette kedvelt hívét minden váruradalmában.
-- Stibor, az ország egyik leghatalmasabb főura, a király feltétlen híve az uralkodótól az évek során még további tíz váruradalmat kapott meg örökbirtokként, így magát – az egyik oklevelében – büszkén „a Vág urának” nevezhette.
Stibor a királyi tisztségviselők között egyre fontosabb hivatalokat töltött be:
1389 – 1402 pozsonyi ispán, 1395 szept. – 1401 ápr. erdélyi vajda 1401 ápr. Zsigmond király bárók általi elfogatása idején lemondott 1408 a király által alapított Sárkányrend bárói tagja lett 1409 okt. – 1414 feb.+ erdélyi vajda, felesége Dobrohna {+1420} Stibor vajda váruradalmai: Beckó, Berencs, Csejte, Detrekő, Éleskő, Jókő, Kaszavár, Ugróc, Korlátkő, Holics, valamint Szucsa, Árva, Zsolnalitva zálogbirtokosa, és Vágbeszterce honorbirtokosa.
1404 – Stibor báró a bazini polgároknak több kiváltságot is adományozott.
1414 feb. – Elhunyt Stiborici Stibor erdélyi vajda, Zsigmond király egyik legbizalmasabb híve. Holttestét a fehérvári királyi koronázó székesegyházban helyezték örök nyugalomra, ahová az Anjou királyok-óta lett szokás az előkelő báróknak temetkezniük. Sírkőtöredékének egyik részét 1923-ban, az azonosítást lehetővé tevő fejrésze 1970-ben került elő a városban.
A báró hatalmas váruradalmait egyetlen fia ifjabb Stibor örökölte meg.
1421 – Az ifjabb Stibor báró modori gazdatisztje, Márton a település lakosaival együtt súlyos károkat okozott az Elefánti nemesi család Somkerék nevű erdőjében.
1426 okt. – Ifjabb Stibor és Perényi Miklós lovászmester Vág völgyi kapitány {+1428} vezetésével magyar csapatok harcoltak a husziták ellen Morvaországban.
1430 – Ifjabb Stibor báró a detrekői várában keltezte az egyik oklevelét.
1430 ápr. – más forrás szerint 1431 nov. -- Ifjabb Stibor, mint az uralkodó által kinevezett „Vág vidéki kapitány” az országba betörő cseh husziták ellen vezetett sereget, de a nagyszombati csatában vereséget szenvedett.
1434 ápr. – Meghalt ifjabb Stibor trencséni, nyitrai és máramarosi ispán. Testét a budai Nagyboldogasszony templomban {ma Mátyás templom} helyezték végső nyugalomra. Sírkövét, ami a hazai gótika jelentős emléke, 1907-ben, teljes épségben találták meg az egyházi épület közelében.
Mivel a dúsgazdag báró fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, a birtokát képező 11 váruradalom visszakerült királyi kezelésbe. {kivéve Beckót és Detrekőt!} 1435 – Pálóczi Mátyás nádorispán az uralkodónak ítélte meg Modor mezővárosát, ami per tárgyát képezte egy távoli Stibor örökös, bizonyos „Stiborich Nicolaico” által.
-- Zsigmond király rövidesen Modor városát, valamint Németdiós és Igram jobbágyfalvakat e 6600 forinttért Vöröskői Ulrik fia Pál nemesúrnak zálogosította el.
1437 – Modor, Németdiós és Igram települése már 7 ezer aranyért került Guthi Ország Mihály és János bárók zálogába.
1438 – A trónra lépő Habsburg Albert király megerősítette a Guthi fivéreket e tulajdonukban.
1439 – 1440 – A cseh husziták egyik vezére, Thirnachi Blaskó többször is megfenyegette Modor városának lakót {valószínűleg adót követelt tőlük}.
1494 – Czoborszentmihályi Czobor Imre, a holicsi földesúr szőlőterületet vásárolt a Kis Kárpátok Ny-i lejtőin fekvő Modor városától.
1567 – Az ősrégi főnemesi família fiú utód nélküli kihalása után Modor városának polgárai – hogy elkerüljék az újabb magánbirtokoshoz való kerülést – a bécsi Kamarának kifizettek 6 ezer forintot, továbbá vállaltak minden esztendőben további 640 forint költséget, így megmaradhattak közvetlen királyi függésben.
1569 – A Pozsony városában megtartott országgyűlésen kihirdették a törvénycikkek között, hogy Modor település elnyerte a szabad királyi város rangját. {más adat szerint csak 1607-ben!} 1607 – A Habsburg uralkodó újabb kiváltságokkal bővítette a város szabadalmait.
1605 – 1606 – A meggazdagodott település sokat szenvedett a Habsburg császár elleni hadjáratok során. Ebben az időszakban a Bocskai István erdélyi főúr szolgálatában álló hajdúcsapatok foglalták el.
1610 – 1646 – Korabeli források szerint ebben az időszakban jelentős mértékű erődítési munkálatokat végeztek a város körül, melynek során korszerű olaszbástyákkal erődítették meg Modor városát.
1663 szept. 5 – A török nagyvezér hadjárata során megostromolta és elfoglalta a hadászati fontosságú Érsekújvár várát, majd Nyitra, Léva és Nógrád végvárait. Egy kisebb portyázó török sereg ekkor rohanta meg Szentgyörgy szabad királyi városát is, amit a közelében épült kicsiny várral együtt feldúltak, lakót pedig kardélre hányták.
-- Ugyanekkor fosztották ki a hódító muzulmánok a közeli Modor és Bazin kereskedővárosát is.
1703 után – Az országban futótűzként terjedt el a Rákóczi-féle kuruc felkelés tüze. Az esztendő vége felé már a Kis Kárpátok lankáin élő németajkú polgárok is meglátták az első lovascsapatokat.
1705 márc. – Bercsényi Miklós {vagy Esterházy Dániel?} generális serege szállta meg Bazin, Szentgyörgy és Modor városokat. A gyakori seregjárást annak köszönhette Modor, hogy a hadászati fontosságú Pozsony közelében állt, így elfoglalása döntő volt a szembenálló feleknek.
-- Az egykori krónikák ebből az esztendőből egy óriási tűzvészt jegyeztek fel a lapjaikra. Lehetséges, hogy a felkelő kurucok gyújtották fel a várost? 1706 nov. előtt – Rákóczi fejedelem utasítására Forgách Simon generális serege Pozsony bevételére indult, de végül a kurucok megelégedtek a gazdag bortermelő vidék – és benne Bazin városának – megsarcolásával.
-- Bár Rákóczi fejedelem felkelői – megfelelő ostromtüzérség nélkül -- nem tudták bevenni a Habsburg hatalom legfőbb támaszpontjának számító Pozsony várát és városát, de a környező vidék lakosságára állandó fenyegetést jelentettek.
1711 után – A háborús idők elmúltával szükségtelenné váltak a várost övező erődítések, ezért nagy részüket lebontották.
Forrás:
CsorbaMarosiFiron: Vártúrák kalauza III. {1983} 148. old
Slovakia {1995} angol nyelvű útikönyv 57. 62. old
Kovács – Veresegyházi: Magyarország történeti…kislexikona {1996} 155. old.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 65. old.
Legeza László – Szacsvay Péter: Felvidéki utakon 3. 75. 76. kép
Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza {2000} 86. 89. old.
{Szatmári Tamás}
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.