Utolsó frissítés: 2017.11.10. - Az információk elavultak lehetnek!
Leírása:
Modor {Modra} városának történelmi magját egy ÉNy – DK-i irányú hosszú főutca és az abból Ny-felé kiágazó kisebb mellékutcák jelentik. Ezt a területet védelmezte az 1610 – 1646 között emelt városfalak és tornyok rendszere. Három kapun keresztül lehetett bejutni a borkereskedelméből meggazdagodott és 1569-ben a szabad királyi városok rangjára emelt városba. Ebből kettő a főutca két végén, míg a harmadik a Pozsony felé vezető DNy-i oldalt nyílott.
Egy 1736-os látképen még ó-olasz bástyás erődítménnyel körbevéve ábrázolták a települést, ennek létezéséről azonban nem maradt fenn más adat. A vészterhes háborús idők elmúltával a város növekedését akadályozó falakat jelentős részét {az alsó kaput 1874-ben, a bazinit 1882-ben} lebontották. Napjainkat mindössze csak a négyzetes É-i városkapu, a falak kisebb részletei a polgárházak közé beépülve és egy borozónak átalakított, kör alakú torony érte meg.
Megközelítése:
Szlovákia Ny-i részén, a Kis Kárpátok hegység K-i lejtőjén fekszik a bortermeléséről híres Modor {Modra} városa, melyet a Pozsony {Bratislava} felől személygépkocsival érkezők az 502-es, míg a Nagyszombat {Trnava} felől az 504-es főúton érhetik el. Vasútja nincs, ezért a vonattal utazók Bazin {Pezinok} állomásáról busszal juthatnak el a településre, melynek csekély középkori védőműveit a szép régi polgárházak közé beékelődve tekinthetik meg.
Története:
-- A Kis Kárpátok K-i lankáján fekvő Modor városát – mint a szomszédos Bazint és Szentgyörgyöt is – az Árpád-házi királyok idején beköltöző német ajkú telepesek szorgos munkája virágoztatta fel. Fő tevékenységük a szőlőtermesztés és az ebből származó borkereskedés volt.
1287 jan. 25 – IV. László király érdemei fejében – mivel az előző évben várjobbágy társaival együtt az uralkodó számára visszafoglalták a fontos pozsonyi várat -- Péter fia Jánosnak adományozta Modor települést annak határai megtartásával.
1301 – 1321 – Ebben az időszakban Pozsony vármegye nagyobbik része – Habsburg Ágnes özvegy királyné apácakolostorbeli ellátásának címén – az osztrák herceg birtokában van. A polgárok legnagyobb félelme az É-i irányból várható fenyegetés volt, amit a nagyhatalmú Csák Máté trencséni oligarcha jelentett. Bár ezt a vidéket soha nem tudta elfoglalni, de zsarnoki uralmával akadályozta a lakosság szabad kereskedését.
1326 – Károly Róbert király az egyik oklevelében elpanaszolta, hogy Máté nagyúr a modori lakosokon mennyit zsarnokoskodott és a szőlők után milyen terheket vetett ki rájuk.
1361 körül – Hatalmas tűzvész pusztít a településen.
1361 dec. 25 – Mivel Modor kiváltság levelei elégtek a legutóbbi tűzvészben, Nagy Lajos király ismét kiadatja őket. Eszerint szabadon választhatják bírájukat, aki minden ügyben ítélkezhet. Az uralkodó más, mezővárosi kiváltságokat is adományozott a fejlődésnek indult helységnek.
1365 – Egykorú oklevél szerint a nagyszombati polgárok szabadon művelhetik a szőlőföldjeiket Modor város határában.
1386 ápr. – Az egész Pozsony vármegyét Anjou Mária – akinek férje Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgróf volt -- és Erzsébet királynők elzálogosították Jodok és Prokop morva őrgrófoknak azok katonai támogatása fejében. Ez idő alatt az ő familiárisuk állt a nemesi vármegye élén. Míg a morva csapatok békésen vonultak be a zálogba került várakba, a magántulajdonban álló Bazin és Szentgyörgy várát – bár arra nem vonatkozott a zálog! --erőszakkal elfoglalták.
-- Nem ismert, hogy a morvák megszállták volna Modort is, de valószínűsíthető. {?} 1388 – Az uralkodó egyik leghűségesebb hívének, a lengyel származású stiborici Stibornak adományozta oda Modor mezővárosát.
1389 jan. 1 – Mivel Zsigmond király megfizette a kölcsönt, Jodok morva őrgróf visszaszolgáltatta a magyar korona uralma alá a megszállt Pozsony várát és városát, valamint a többi várbirtokot. Vele ellentétben a testvére, Prokop őrgróf nem volt hajlandó kivonulni a megszállt erősségekből, ezért ellene Zsigmond hadat vezetett.
1390 máj. – jún. – Zsigmond király az ÉNy-i vármegyékbe vonult, hogy visszafoglalja a Prokop morva őrgróf által birtokolt várakat. A királyi csapatok rövidesen bevették Bazint – és valószínűleg Szentgyörgyöt – is, amik újra a Bazini bárói család urasága alá jutottak.
1399 – A király megerősítette kedvelt hívét minden váruradalmában.
-- Stibor, az ország egyik leghatalmasabb főura, a király feltétlen híve az uralkodótól az évek során még további tíz váruradalmat kapott meg örökbirtokként, így magát – az egyik oklevelében – büszkén „a Vág urának” nevezhette.
Stibor a királyi tisztségviselők között egyre fontosabb hivatalokat töltött be:
1389 – 1402 pozsonyi ispán, 1395 szept. – 1401 ápr. erdélyi vajda 1401 ápr. Zsigmond király bárók általi elfogatása idején lemondott 1408 a király által alapított Sárkányrend bárói tagja lett 1409 okt. – 1414 feb.+ erdélyi vajda, felesége Dobrohna {+1420} Stibor vajda váruradalmai: Beckó, Berencs, Csejte, Detrekő, Éleskő, Jókő, Kaszavár, Ugróc, Korlátkő, Holics, valamint Szucsa, Árva, Zsolnalitva zálogbirtokosa, és Vágbeszterce honorbirtokosa.
1404 – Stibor báró a bazini polgároknak több kiváltságot is adományozott.
1414 feb. – Elhunyt Stiborici Stibor erdélyi vajda, Zsigmond király egyik legbizalmasabb híve. Holttestét a fehérvári királyi koronázó székesegyházban helyezték örök nyugalomra, ahová az Anjou királyok-óta lett szokás az előkelő báróknak temetkezniük. Sírkőtöredékének egyik részét 1923-ban, az azonosítást lehetővé tevő fejrésze 1970-ben került elő a városban.
A báró hatalmas váruradalmait egyetlen fia ifjabb Stibor örökölte meg.
1421 – Az ifjabb Stibor báró modori gazdatisztje, Márton a település lakosaival együtt súlyos károkat okozott az Elefánti nemesi család Somkerék nevű erdőjében.
1426 okt. – Ifjabb Stibor és Perényi Miklós lovászmester Vág völgyi kapitány {+1428} vezetésével magyar csapatok harcoltak a husziták ellen Morvaországban.
1430 – Ifjabb Stibor báró a detrekői várában keltezte az egyik oklevelét.
1430 ápr. – más forrás szerint 1431 nov. -- Ifjabb Stibor, mint az uralkodó által kinevezett „Vág vidéki kapitány” az országba betörő cseh husziták ellen vezetett sereget, de a nagyszombati csatában vereséget szenvedett.
1434 ápr. – Meghalt ifjabb Stibor trencséni, nyitrai és máramarosi ispán. Testét a budai Nagyboldogasszony templomban {ma Mátyás templom} helyezték végső nyugalomra. Sírkövét, ami a hazai gótika jelentős emléke, 1907-ben, teljes épségben találták meg az egyházi épület közelében.
Mivel a dúsgazdag báró fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, a birtokát képező 11 váruradalom visszakerült királyi kezelésbe. {kivéve Beckót és Detrekőt!} 1435 – Pálóczi Mátyás nádorispán az uralkodónak ítélte meg Modor mezővárosát, ami per tárgyát képezte egy távoli Stibor örökös, bizonyos „Stiborich Nicolaico” által.
-- Zsigmond király rövidesen Modor városát, valamint Németdiós és Igram jobbágyfalvakat e 6600 forinttért Vöröskői Ulrik fia Pál nemesúrnak zálogosította el.
1437 – Modor, Németdiós és Igram települése már 7 ezer aranyért került Guthi Ország Mihály és János bárók zálogába.
1438 – A trónra lépő Habsburg Albert király megerősítette a Guthi fivéreket e tulajdonukban.
1439 – 1440 – A cseh husziták egyik vezére, Thirnachi Blaskó többször is megfenyegette Modor városának lakót {valószínűleg adót követelt tőlük}.
1494 – Czoborszentmihályi Czobor Imre, a holicsi földesúr szőlőterületet vásárolt a Kis Kárpátok Ny-i lejtőin fekvő Modor városától.
1567 – Az ősrégi főnemesi família fiú utód nélküli kihalása után Modor városának polgárai – hogy elkerüljék az újabb magánbirtokoshoz való kerülést – a bécsi Kamarának kifizettek 6 ezer forintot, továbbá vállaltak minden esztendőben további 640 forint költséget, így megmaradhattak közvetlen királyi függésben.
1569 – A Pozsony városában megtartott országgyűlésen kihirdették a törvénycikkek között, hogy Modor település elnyerte a szabad királyi város rangját. {más adat szerint csak 1607-ben!} 1607 – A Habsburg uralkodó újabb kiváltságokkal bővítette a város szabadalmait.
1605 – 1606 – A meggazdagodott település sokat szenvedett a Habsburg császár elleni hadjáratok során. Ebben az időszakban a Bocskai István erdélyi főúr szolgálatában álló hajdúcsapatok foglalták el.
1610 – 1646 – Korabeli források szerint ebben az időszakban jelentős mértékű erődítési munkálatokat végeztek a város körül, melynek során korszerű olaszbástyákkal erődítették meg Modor városát.
1663 szept. 5 – A török nagyvezér hadjárata során megostromolta és elfoglalta a hadászati fontosságú Érsekújvár várát, majd Nyitra, Léva és Nógrád végvárait. Egy kisebb portyázó török sereg ekkor rohanta meg Szentgyörgy szabad királyi városát is, amit a közelében épült kicsiny várral együtt feldúltak, lakót pedig kardélre hányták.
-- Ugyanekkor fosztották ki a hódító muzulmánok a közeli Modor és Bazin kereskedővárosát is.
1703 után – Az országban futótűzként terjedt el a Rákóczi-féle kuruc felkelés tüze. Az esztendő vége felé már a Kis Kárpátok lankáin élő németajkú polgárok is meglátták az első lovascsapatokat.
1705 márc. – Bercsényi Miklós {vagy Esterházy Dániel?} generális serege szállta meg Bazin, Szentgyörgy és Modor városokat. A gyakori seregjárást annak köszönhette Modor, hogy a hadászati fontosságú Pozsony közelében állt, így elfoglalása döntő volt a szembenálló feleknek.
-- Az egykori krónikák ebből az esztendőből egy óriási tűzvészt jegyeztek fel a lapjaikra. Lehetséges, hogy a felkelő kurucok gyújtották fel a várost? 1706 nov. előtt – Rákóczi fejedelem utasítására Forgách Simon generális serege Pozsony bevételére indult, de végül a kurucok megelégedtek a gazdag bortermelő vidék – és benne Bazin városának – megsarcolásával.
-- Bár Rákóczi fejedelem felkelői – megfelelő ostromtüzérség nélkül -- nem tudták bevenni a Habsburg hatalom legfőbb támaszpontjának számító Pozsony várát és városát, de a környező vidék lakosságára állandó fenyegetést jelentettek.
1711 után – A háborús idők elmúltával szükségtelenné váltak a várost övező erődítések, ezért nagy részüket lebontották.
Forrás:
CsorbaMarosiFiron: Vártúrák kalauza III. {1983} 148. old
Slovakia {1995} angol nyelvű útikönyv 57. 62. old
Kovács – Veresegyházi: Magyarország történeti…kislexikona {1996} 155. old.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 65. old.
Legeza László – Szacsvay Péter: Felvidéki utakon 3. 75. 76. kép
Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza {2000} 86. 89. old.
{Szatmári Tamás}
