Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Uzdiszentpéter - református templom

Uzdiszentpéter (Sânpetru de Câmpie) Marosvásárhelytől 40 kilométer távolságra fekvő községközpont, amelyhez közigazgatási szempontból öt falu tartozik: Barlibas, Meződomb, Sztrinatanya, Uzdiszentgyörgy és Tuson.

A községről és egyházáról szóló első feljegyzésből tudjuk, hogy 1305-től „Ózdi Szentpéter” településnek is templomi adót kellett fizetnie a hadjáratok támogatására.

Az 1305-ben rögzített Ózdi Szentpéter falunévben az előtag Ózd községre utalhat. (Talán a vidéket patronáló két testvér lehetett, Péter és György alapíthatta a betelepített szolganéppel a két falut: a mai Uzdiszentpétert és mai Mező- vagy Uzdiszentgyörgyöt.) A szent jelző megjelenésének és az Ózdi / Uzdi változás körülményeiről nincs tudomásunk.

A település templomának falai, kőfaragásos bejárata, feltehetően a 14. század eleji építés nyomait őrzik. A kor igényeinek megfelelően, kőből épült a templom (bár a vidék kőben szegény).

Az 1984-es templomjavítás folyamán megfigyelhető volt az ugyancsak Árpád-kori, forró mésszel történő falrakási módszer nyoma is.

A templom formája és a torony nélkülözése, szintén jellegzetesen a 14. századra utal.

A mai tornyot 1901-ben emelték, az egyházközség patrónusainak támogatásával.

A leghitelesebb tárgyi emlék – a Bethlen Gábor idejéből származó, 1621-ben öntött kisharang – arra enged következtetni, hogy a településen a 17. században már kialakult egyházi szervezet működhetett. Ez a harang az 1960-as évekig vészelte át helyben a történelem viszontagságait. Akkor eladták a kiscégi szórványgyülekezetnek.

Forrás: http://refmarosmezo.ro/

Nevét 1268-ban Ouzd néven említik először. Nevének előtagja egykori úz lakóira utal. 1303-ban Ozdscentpet(ur) [Dl. 30 591] néven említette egy oklevél. Későbbi névváltozatai: 1305-ben Scenpetur, 1329-ben t. Ozdscenpetur, 1334-ben St. petro néven volt említve.

1303 után Ózdszentpétert Ózd megyében fekvőnek mondták, ami Györffy György szerint esperesi "megyét" jelenthetett. A település az Agmánd nemzetség birtoka volt, melyen 1303 után a nemzetség tagjai megosztoztak.

Temploma román stílusban épült, középkori, a 16. században, amikor a falu lakossága felveszi a református hitet, a templomot is átalakítják ennek megfelelően. Forrás: Wikipedia

1305-ben Scenpetur néven írják az oklevelek. (Documente. XV. C., I. 44.; Györffy: Az Árpád-kori. III. 373.). Később így szerepel a forrásokban: 1348-ban Ozdizentpéter (Györffy: i.m. IV. 430.), 1587-ben Zentt Péter (C. Suciu: Dicţionar istoric.).

A falu nevét a Szent Péter tiszteletére szentelt templomától kapta. A keskeny hajóval rendelkező román kori templom ma is megvan. (Kovács: Magyar ref. templomok. 202.)

Régi templomának emléke az 1621-ből származó harang, melynek felirata: „öntetett az uszentpéteri református ekklesia számára Anno Domini 1621”. (Ref. Névkönyv. 1894. 37.) Az 1783-as a vizitációs jegyzőkönyv „nagy ruinában” találja. (Kelemen: Művészett. I. 107.) Középkori katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt. Az idézett harang felirata tanúsítja is, hogy 1621-ben református egyház van, Apafi Mihály idejében is anyaegyház (Ref. Névkönyv. 1894. 37.), akárcsak a XVIII. században és e század elején. Forrás: Léstyán Ferenc - MEGSZENTELT KÖVEK - SZENTEGYHÁZAS TELEPÜLÉSEK - IV. ÓZDI FŐESPERESSÉG ÓZDI KERÜLET