Utolsó frissítés: 2026.01.16.
Kaplat - Gosztonyi-Frideczky-várkastély
Kaplat települést 1113-ban a zobori apátság birtoklevelében említik először.
FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése írásából: Kaplat. 1113-ban „de locuplot, in ea sunt due insule in aqua Vrac, que sancti Ipoliti sunt. In eadem villa media pars terre est Ipoliti, media pars castellensium". Később, 1330-ban a zobori monostor birtokát nemesek vették meg. (Cl. 3656.)
Richard Marsina: A mai Szlovákia területének betelepüléséről a ll. századtól a 13. század közepéig írásából: Az 1113. évi zobori oklevél egyöntetűen bizonyítja a Vág völgyének Galgóctól Trencsénig terjedő betelepítését, mégpedig a folyó mindkét partján. Közvetlenül zobori birtok e vidéken csupán Kaplat (a Drahóc-Vágdebrőd határában található) Vedrőd, Vágterbete, Osztró, Krakován és Trencsén egy része volt, de a szomszéd települések, birtokok felsorolása az írásos forrással közvetlenül adatolható Vágvölgyi települések számát tovább növeli.
Pesty Frigyes: A magyarországi várispánságok története különösen a XIII. században (Budapest, 1882) - Második rész. A várispánságok külön leírása / Szolgagyőri várispánság monográfiájából: Topographiai tekintetben igen érdekes IV. Lászlónak egy 1275. évi levele, melylyel Abának, Aba fiának, érdemes szolgálataiért, a galgóczi vendégeknek Galgócz nevű földjét adományozza. A határok leírására kiküldött nyitrai káptalan és Vasárdi Bereczk, királyi ember, a föld fekvéséről azt jelentették, hogy a határ éjszakán Ujvásár falunál kezdődik, hol a Vág folyót átszállván, Ada fia, Őrnagynak, Koploch nevű földjére (ma Kaplatfalu Leopoldvára fölött) értek. Ugyanitt volt a zobori apátság szintén Koploch nevű földe. Elértek Wasard nemesi földre, mely határos Kaplattal, innét utjokat Pásztóra folytatták (mely ma Galgóczhoz keletre fekszik), és Chokoy, nyitrai várföldre; tovább haladtak Gyuche (ma Décs puszta Galgóczhoz délre), Szolgagyőr várához tartozó földre, melytől Bayanch (ma Bajmocska) szintén szolgagyőri várföldre érkeztek.
Kaplat okleveles említései:
Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)
1223 Nov. 16. Szolcsány. Garai Miklós nádor Nyitra és Trencsén megyék közgyűlésén megállapítja, hogy Stibor vajda az elmúlt zavargások idején, amidőn Galgóc várát elfoglalta, Kapláti Istvánnak Kaplat és Jardan birtokokra vonatkozó okleveleit és értéktárgyait, amelyeket Kapplath-szigeten elrejtett, szintén elvitette. —Wenzel: Stibor 146. (Turócikonv. orsz. k. Okl. és iratok. Sub a. n. 14. — DF268856.) — (M.)
Az Árpád-házi királyok oklevele - Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. II. kötet. 1. Füzet 1255-1272. (Budapest, 1943.)
1272. április 30. - Eurnog fiát : Domonkos nyitrai várjobbágyot, Edeuch mester serviensét, testvérével, Istvánnal s a nekik adományozott Buus (?), Coplot (Kaplat, Nyitra vm., Koplotovce, Sz.) és Rechen (Alsó- és Felsőrécsény, Dolme és Hornié Risnovce, u. o.) földdel kiveszi a nyitrai vár hatósága alól és a királyi nemesek közé emeli őket.
A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei. I. 1241–1526. (Budapest, 1906.)
1325. február 22. - A nyitrai káptalan előtt Vörös Ábrahám Kaplát birtok tárgyában Chelle Jánossal és nejével Kyngával egyezségre lép.
Gosztonyi-Frideczky-várkastély: Várkastélyát Gosztonyi Tamás építtette 1616-ban reneszánsz stílusban, egy 15. sz-i vár alapjaira. (Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905) - Magyarország műemlékeinek általános irodalma) A Gosztonyi-kastély, valamikor a Báthoryaké volt. A 18. sz. második felében klasszicista stílusban építették át. A déli oldalán álló két kerek torony még reneszánsz emlék.
Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai - Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Kaplat, a Vág balpartján, Galgócztól északra, mintegy 7 kilométernyire, 220 tót, r. kath. vallású lakossal. Ősrégi község, mely már a XII. században "Cuplot" és később "Koploth" néven szerepelt. Kath. temploma 1747-ben épült. Kegyura Frideczky Thimót. Itt van a Gosztonyi Tamás által 1613-ban épített várkastély, mely akkoriban erődített hely volt, ma azonban nagyobb része már át van alakítva. Tulajdonosa Frideczky Timót volt főispán, aranysarkantyús vitéz, kinek itt nagyobb birtoka is van. Földesurai a Gosztonyiak, a Kochanovszky, Ambrus és Frideczky családok voltak."
