Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Mehádia - Ad mediam légiótábor

A 116 x 142,6 m méretű erődöt kőből és habarcsból építették Mehadia északi végén. Az erőd építéséhez használt követ Iablaniţa és Petnic kőbányáiból bányászták. A falak alapja 2 m vastag és körülbelül 40 m hosszú volt, sokkal szilárdabb, mint más római erődítmények. A rómaiak körbe védőárkot ástak a sziklába. Az erődöt egy hatszögletű őrtorony uralta.

Az idők folyamán több római légió is állomásozott itt. A régészeti leletek és maradványok arra utalnak, hogy az erődöt a 4. században Nagy Konstantin alatt újjáépítették, ami arra a következtetésre vezet, hogy a Római Birodalom Aurelianus visszavonulása után is fenntartott itt egy helyőrséget.

Az erőd körül fontos kőépületekkel rendelkező polgári település alakult ki, ahol később érméket, szobrokat, kerámiákat stb. találtak.

Forrás: https://www.enciclopediaromaniei.ro/

Ad Mediam, római község a volt Bánságban; az ókori források közül csak a Tabula Peutingerianán fordul elő, még pedig azon uton, mely Tiernát (Orsova) Tibiscummal (Zsuppa) kötötte össze. A 11 r. mérföld, a mennyire a Tabula szerint ad Mediam Tiernától feküdt, legalább 5 r. mérfölddel kevesebb, mint a mekkora a távolság Orsova és Mehádia között. Mindazonáltal csak Mehádia helyén állhatott ad Mediam, mint az nemcsak a nevéből tünik ki, hanem azon számos feliratos kőemlékből is, melyeket különösen a régebbi időben Mehádiában találtak. A római ad Mediam elnevezés Mommsen (CIL III p. 248) szerint onnan eredt volna, mivel a község a teregovai kapu és a Duna között fele úton feküdt. A mi a mehadiai feliratokat illeti, legnagyobb részök hálanyilatkozatok azok részéről, kik a nem messze levő s már akkor is hírneves hőforrások (Herkulesfürdő) kedvéért is odamentek. Az egyik felirat (CIL III 1561) Aesculap(io) et Hygiae szól pro salute Iuniae Cyrillae quod a longe infirmitate virtute aqurarum numinis sui revocaverunt. Egy másik (u. o. 1560) Diis magnis et bonis Aesculapio et Hygiae van dedikálva, egy harmadik (u. o. 1562) pedig Dis numinib(us) aquarum. Főkép azonban Herculest tisztelték meg oltárokkal, melyeken Hercules egy esetben (CIL III 1572) salutifer, 3 esetben (u. o. 1569. 1570. 1571) invictus, míg az 1566 felirat Herculi Genio loci fontibus calidis készült. Hogy milyen messzire terjedt a források hire, mutatja a CIL III 1562 felirat, melyet együttesen több legatus Kr. u. 150-ben vésetett, mielőtt Romába meggyógyúltan visszatértek. A vendégek között ott találjuk az akkori társadalom színe-javát, így a CIL III 1564 felirat a 198–211. évekből egy helytartótól származik. Hasonlók a CIL III 1566. 1573. 1575 feliratok is. A CIL III 1565 oltárt egy procurator utasítására egyik rabszolgája (vilicus) állította. A főbb tisztek közül fölemlítendők a CIL III 1560 feliraton említett praef(ectus) leg(ionis) XIII g(eminae) Gallenianae a 260–268. évekből s az u. o. 1571 feliratban előforduló praefectus coh(ortis) I Ubior(um). Nem valami kedvező világot vet azonban ad Mediam környékének akkori közbiztonsági viszonyaira a CIL III 1579 felirat, a mennyiben tanusága szerint Drobeta (Turn Szeverin) municipium egyik decurióját a rablók megölték. Maga ad Mediam csak falu (vicus) lehetett, mely Drobetának volt attribuálva. V. ö. CIL III 1579. Egy tábor maradványai Mehádiától Északra Mehadia és Plugova között ismeretesek, a honnan két emlékkő is származik, a CIL III 1576 Marcus Aurelius tiszteletére 160-ból s a CIL III 8010 = 1577 Gallienus tiszteletére a 257–260 évekből. Az utóbbit a cohors III Delmatarum militaria equitata c(ivium) R(omanorum) állította, a melynek nevével bélyeges téglák is akadtak Mehádiában. CIL III 8074, 15a. A 8074,30 = 1633,19 téglákon a vexillatio Daciarum bélyeg fordul elő. Ezeken kívül úgy a Daciában mint a Moesiában tartózkodó legiók bélyegeivel találkozunk Mehádiában nevezetesen a legio V Macedonia (u. o. 1630 k), a legio IIII Flavia (u. o. 1631. 8070 a) s a legio VII Claudia (a. o. 8071 b) bélyegeivel. A moesiai legiok nyomai Mehádiában megerősíteni látszanak Domaszewszki feltevését (Arch. Epigr. Mitth. 1889, 139–144), hogy a Bánság egy időben Moesia Superiorhoz tartozott. K. BÁ.

Forrás: Ókori lexikon