Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Féregyháza

A Bánság északi részében, a Ruszka-havasokhoz tartozó Lippai-hegysor (Erdőhát) nyugati felében fekszik Féregyháza község. A helység első említése 1256-ból való, középkori neve Fejéregyház volt. Kezdetben Arad vármegyéhez tartozott, és a Csanád-nemzetség birtokolta. A falu központjától dél–délnyugati irányban, 3,5 km-re emelkedik ki környezetéből az a lankás dombhát, amelyre a település vára felépült.

A várról okleveles adat nem maradt fenn, az itt talált leletek és téglatörmelék alapján fennállása a középkorra tehető. Borovszky – feltehetően helyi hagyományok alapján – a török időkbe keltezte a várat: „A határban, az ú. n. Cetate-dűlőben földalatti omladék van, mely a hódoltság korából származik.” 

Helye, nyomai napjainkra már alig észrevehetőek. A domb keleti peremén megfigyelhető, kb. 17 x 15 méter méretű, enyhén ovális alakú várterületet átlagosan 16 méter széles árok veszi körül. A területet évtizedek óta szántják, ezért a várárok mélysége csak 0,5-1 méter, és a védett terület határai részben elmosódottak. A vár területén 2011 áprilisában középkori eredetű téglatörmeléket és egy szintén a középkorra datálható cseréptöredéket találtunk.

Forrás: Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 199-200.