Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Mattyasóc (Alsómattyasóc), Szent László templom

Mattyasóc (Liptovské Matiašovce), Liptószentmiklóstól 14 km-re északnyugatra, a Kócs-hegység és a Nyugati-Tátra között, a Szuha-patak mentén fekvő község. A középkorban a terület első lakói pásztorok és határőrzők voltak. 1262-ben IV. Béla a Szélnye feletti erdős telületet András besztercebányai bírónak adta. 1287-ben IV. László Mihálynak és fiának Mátyásnak adományozta. A falut először Felsőszélnyének nevezték és csak 1348-tól viseli első birtokosának nevét. A 14. század végén már két falu, Alsó- és Felsőmattyasóc feküdt a területén. A korábbi Felsőszélnyéből Felsőmattyasóc, míg Mátyásfalvából Alsómattyasóc lett. A 15. és 19. század között a két falu közös igazgatás alatt állt. Nemesi faluként nagyrészt a Mattyasovszky család birtoka. 1584-ben Alsómattyasócon négy nemesi kúria állt.

A település délnyugati szélén, a temetővel övezve magasodik a Szent László tiszteletére emelt templom. A jelenlegi templom helyén egykoron állt Szent Ilona templom átépítését Matyasovszky László nyitrai püspök rendelte el. Ez a korábbi templom valószínűleg egyhajós, gótikus épület volt torony nélkül, talán négyzet alakú presbitériummal. Csak feltételezhető, hogy a régió más épületeihez hasonlóan belül és talán kívül is gótikus falfestmények díszítették. A Szent Ilona templomot valamikor a 14. század első felében emelhették.

A Matyasovszky László saját költségén újjáépíttetett Szent László templom felszentelésére 1697 március 20-án került sor. A templom mind a reneszánsz, mind a barokk stílusjegyeket magán hordozza. A templom egyhajós, szentélye sokszögzáródású, hozzáépített sekrestyével. A hatalmas templomtorony keskeny lőrésekkel rendelkezik, széles íveléssel és keskeny résnyílásokkal, amelyek a teljes magasságban eloszlanak. A torony ablakai kettős kombinált ablak stílusában készültek, központi pillérrel. A torony sarkánál az egykori sgraffito terméskő falazat metszett rajzának maradványai találhatók. 

A 17. század folyamán a Szent László templomot, téglalap alaprajzú, kőből készült, vakolatlan, lőrésekkel, sarokbástyákkal ellátott erődfallal vették körbe. Az erődfal hosszanti oldala 52 méter, míg a rövidebb 32 méter hosszúságú. Az alig 1,5 méter magas fal tetjét zsindelytető fedi, míg a fal mellmagasságban lőrések sorát alakították ki. Az erődfal belső oldalán, a lőrések jobb használhatósága céljából álboltíveket alakítottak ki. Az erődfal négy sarkán egy-egy kör alaprajzú, barokk stílusú, zsindelytetővel fedett, lőréses torony áll, amelyek a  templomudvar felé boltíves, nyitott bejárati nyílással rendelkeznek. Az erődfal keleti oldalán került felépítésre a négyszög alaprajzú hagymakupolás kaputorony.

A mattyasóci Szent László templom, Liptó egyik legszebb egyházi ékköve, amely már messziről magára vonja az utazók tekintetét.

Keserű László, 2025

Források:

Güntherová-Mayerová, Alžbeta: Súpis pamiatok na Slovensku - Zv. 2. K-P, Bratislava, 1968
Karczag Ákos - Szabó Tibor - Felvidék és Kárpátalja erődített helyei I-II. 2018
Vítek, P.: Liptói kihalt templomok. Kiadatlan anyag, 2010
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára... Pest, 1851
Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda, 1796–1799
A templom honlapja: https://farnostlmatiasovce.sk/historia/